Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)

Tilcsik György: Francsics Károly kedvenc szombathelyi "Sörkocsmája". Egy 1820-as évekbeli, mezővárosi sörház lokalizálása

I 2016/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények- No majd mindjárt mutatok én urat ennek a semmirevalónak - mondd, ököllel felém fenyegetve, és siető léptekkel ment ki a vendégszobából. A jelenlévő vendégek közül egyik egyet, másik mást szála hozzám, csak a velem át­­ellenben ülő öregúr meg sem moccana, a falhoz támaszkodva csak nézett és egyet­­egyet poharából hörpentett. Néha rápil­­lanték, mintha egy kis alattomos mosoly futott volna körül száján, lesütötte ősz pil­lái alá szemeit és hallgatott.”48 A feldühödött Kovács azonnal a vá­rosbíróhoz, Könczöl Ferenchez49 si­etett és panaszt tett. A városbíró ki akarta kérdezni a borbélylegényt, ezért nyomban egy hajdút küldött érte. Francsics először vonakodott engedelmeskedni, mire a hajdú távo­zott, ám az említett öregúr rábeszé­lésére - aki azt is felajánlotta, hogy ha szükséges, tanúskodik mellette - nemsokára megjelent Könczöl házá­ban. A bíró meghallgatta a borbély­legényt, aki mondandójának végén kijelentette, hogy elköltözik princi­pálisától, mégpedig Franz kocsmájá­48 MNL VeML Mit. FKVe., 1804-1827.163-166. p. Az esett röviden említi: Vörös, 1962/2. 58. p. 49 Bár Francsics a szövegben „főbíró”-t írt, va­lószínűleg tévedett, és Szombathely város bírójáról, nemes Könczöl Ferencről lehe­tett szó, mivel ilyen jelentéktelen ügyek­ben nem a járási főszolgabíró volt illetékes. Könczöl - több más, fontos funkció mellett- 1806. január 16-tól 1811. április 25-ig, 1813. április 24-től 1817. április 25-ig, 1820. ápri­lis 25-től 1824. április 29-ig, majd 1827. áp­rilis 25-től 1829. április 25-ig, azaz mindösz­­szesen 15 éven át töltötte be a városbírói hivatalt Szombathelyen. MNL VaML Szom­bathely város közönségének és tanácsának iratai (továbbiakban: Szvkt.) Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Ktjkv.), 1805-1806. 200. p., 1806-1807. 1-2. p., 1807-1808. 2. p„ 1808-1810.1-2., 345-346. p., 1810-1812. 1. p., 1813-1814. 1., 248-249. p„ 1814-1816. 258-259. p„ 1816-1818. 1. p„ 1/81820-1821., 1/1821-1822., 1/1822-1823., 1/1823/1824., 1/1827-1828., 1/1828-1829. ba,50 amelyről a következőket vetette papírra évtizedekkel később: „... a pi­arc sarkon van egy sörkorcsma - a korcs­­márust közönségesen csak Franznak ne­vezik...”.51 Könczöl városbíró azonban maradásra utasította és bírta is Fran­­csicsot, mégpedig azzal a fenyege­téssel, hogy börtönbe záratja, ha azt megelőzőleg távozik Kovács Jánostól, mielőtt az helyére megfelelő legényt találna. A borbély és legénye hazatér­ve megvitatták a Vámházban lejátszó­dott eseményeket, és mindketten úgy látták a legjobbnak, ha fátylat boríta­nak a történtekre.52 Ezt követően kettőjük viszonya lát­szólag problémamentessé vált, és az év végén - miután borbélylegény ígére­tet tett, hogy felhagy léha és italozó vi­selkedésével - közösen úgy döntöttek, hogy Francsics 1822-ben is Kovácsnál maradt. Nem sokkal később azonban részt vett egy, a Szarvas vendéglőben megrendezett bálon, és másnap déle­lőtt principálisa váratlanul azt közöl­te vele, hogy távoznia kell, mégpedig miután utóda Zalaegerszegről érke­zik, a zalai megyeszékhelyre. Kovács magyarázatképpen azt vetette szemé­re, hogy nem tartotta be ígéretét, és nyomatékosan figyelmeztette, hogy ha valahol is huzamosabban akar dol­gozni, hagyjon fel korhely életmódjá­val. A borbélylegény 1822. február 13- án indult el Szombathelyről, de nem töltött sok időt Zalaegerszegen, hi­szen már február végén Kiscellbe, ott élő, már férjnél lévő nővéréhez ment, és 1822 végéig ott is maradt.53 Vándor­lásainak további állomásai Győr, Po-50 MNL VeML Mft. FKVe., 1804-1827.166-170. p. 51 MNL VeML Mft. FKVe., 1804-1827.170. p. 52 MNL VeML Mft. FKVe., 1804-1827.170-172. p. 53 MNL VeML Mit. FKVe., 1804-1827. 172- 274. p.; Vörös, 1962/2. 58-64. p.; Vörös, 1962/3. 67-74. p.; Vörös, 1973. 5., 83-112. p. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom