Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Tilcsik György: Francsics Károly kedvenc szombathelyi "Sörkocsmája". Egy 1820-as évekbeli, mezővárosi sörház lokalizálása
1 2016/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények A Francsics-visszaemlékezések kiadástörténetében annak nyomán kezdődött új fejezet, hogy az 1980-as évek elején előkerültahiányzó,az 1827és 1849 közötti időszakáról készített kötet, és Hudi József több, jórészt e kötet anyagára épülő, rövidebb lélegzetű közlemény megjelentetése4 mellett, az 1990-es évek végén sajtó alá rendezte annak teljes anyagát, amely kiadvány 2001-ben látott napvilágot.5 Hudi e munkája bevezetőjében jelezte, hogy a veszprémi Lackó Miklós Múzeum tervbe vette Francsics visszaemlékezéseinek és naplóinak teljes szöveggel történő, CD-ROM-on való közreadását, ám sajnos, ez mind a mai napig nem készült el.6 FRANCSICS KÁROLY SZOMBATHELYEN7 Francsics Károly 1804. november 30-án, Pápán született, Francsics László kisne-4 Hudi József: Francsics Károly 1848. évi naplójából. = Comitatus, 1998.4. sz. 53-57. p.; Uő: Francsics Károly veszprémi borbélylegény szenvedélyei. in: Hedonizmus. Szerk. Bana József. Győr, 2001.29-37. p. (Győri tanulmányok; 25.); Uő: Egy veszprémi kispolgár a reformkorban. Francsics Károly borbélylegény emlékiratai. In: Mikrotörténelem. Vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai. Szerk. Dobrossy István. Miskolc, 2003.122-127. p. (Rendi társadalom - polgári társadalom; 12.) 5 Francsics Károly visszaemlékezései. S. a. r., szerk. Hudi József. Veszprém, 2001. (továbbiakban: Hudi, 2001.) 292 p. 6 Hudi, 2001. 5-6. p. ’Francsics szombathelyi és kiscelli tartózkodásáról a Vörös Károly által 1962-ben a Vasi Szemlében, valamint az 1973-ban közreadott válogatáskötetben napvilágot látott szövegek hosszúságukban és tartalmukban is eltérnek egymástól. A túlnyomórészt mindkét helyen olvasható szövegrészek mellett jónéhány olyan van, amelyik csak az egyikben vagy csak a másikban kapott helyet. A két publikációban alkalmazott forrásközlési szabályok sem voltak azonosak, mivel míg utóbbi a mai helyesírási előírások szerint, előbbi azonban néhány, mesi származású szijjártómester és harmadik felesége, Mayer Anna házasságából. 1816-ban borbélyinas lett, majd miután 1820. december 31-én felszabadult, segédként vándorútra indult, amelynek első állomása Szombathely volt.8 az olvasást segítő egyszerűsítés és módosítás alkalmazása mellett betűhíven történt, igyekezve megőrizni és érzékeltetni Francsics írásmódjának jellegzetességeit és olykor kimutatható következetlenségeit. Fontos és megemlítendő különbség a két szövegközlés között továbbá az is, hogy miközben a Vasi Szemlében az eredeti szövegből kihagyott részeket Vörös az azokban leírt események rövid és lényegretörő összefoglalásával igyekezett pótolni, ezt az 1973-ban megjelent válogatásban - nyilvánvalóan terjedelmi okokból - nem tette meg. 8 Vörös, 1962/1. 77-79. p.; Hudi, 2001. 6-9. p. Itt mondjuk el, hogy a Francsics Károly visszaemlékezéseinek az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött 5 kötetéről készült mikrofilmfelvételek másolatai megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára Mikrofilmtárában. Az alábbiakban egyfelől ennek megfelelő részei, másfelől pedig Vörös Károly fentebb említett, 1962-ben, valamint 1971-ben megjelent publikációi segítéségével adunk némi ízelítőt Francsics szombathelyi tartózkodásáról. Az idézeteknél nem betűhív közlést alkalmaztunk, hanem azokat a könnyebb olvashatóság érdekében a mai helyesírási szabályokhoz közelítő formában adjuk közre. így a régies „ez” helyett „c”-t, a „ttz” helyett pedig - szükség szerint - „cc”-t vagy „tsz”-t írtunk, a „Franz” név kivételével. Néhány, közöttük többször is előforduló olyan szó - osztán, eleibém, estve, zsebje, palló stb. - esetében, amelyek valamelyest „visszaadják” a beszélt nyelvet, és ha nem tűnt értelemzavarónak, nem módosítottunk az eredeti írásmódon. Hasonló megfontolásból a Francsics által előszeretettel - ma azonban már kicsit avíttnak ható és egyáltalán nem is - használt félmúlt igeidejű szavakat (pl. kinyitám, nyújták, megemelé, mutata, elfoglalék, világítának stb.) is változatlanul hagytuk. Ugyanakkor a nyilvánvaló tolihibákat javítottuk, a rövidítéseket feloldottuk, a felesleges betűkettőzéseket elhagytuk, és a mai helyesírási szabályokat alkalmaztuk a hosszú és a rövid ékezetek megválasztásánál, a szavak egybe-, illetőleg különírásánál, valamint az idézőjelek használatánál. A szükségesnek látszó kiegészítéseket szögletes zárójelbe tettük, a szómagyarázatok pedig a jegyzetek között kaptak helyet. 19
