Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Feiszt György: Bikák, csődörök, kanok… Apaállatokkal kapcsolatos dokumentumok Vas megyéből
2016/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Arról, hogy az adminisztrációnak milyen intézkedést kellett volna tenni, hogy a „kicsin, de szép állami tenyészbika” Domonkosfára eljuthasson, a vármegyei hivatalos lapból értesülhetünk. „A mfagyar] kirfályi] fóldmívelésügyi miniszternek 112260/902 számú körrendeleté folytán a községek elöljáróságait ezennel utasítom, hogy amennyiben a községek a köztenyésztésben mutatkozó bika és kan szükségletüket az 1903. évi tenyészévadra állami közvetítés és támogatás mellett óhajtanák fedezni, ily irányú kérelmükkel mielőbb, legkésőbb azonban március végéig forduljanak az illetékes állattenyésztési felügyelőséghez. ... Megjegyezvén, hogy az állami közvetítéssel kiosztott bikákra és kanokra nézve, úgy mint eddig is, részletfizetés és a szegény községeknek árengedmény kedvezmény áll fenn, ezen kívül pedig a bikák az államkincstár terhére, ellenben a községekjavára mindennemű elhullás és kényszervágás esetére, az átadástól számított egy évi időtartamra biztosíttatnak.’’4 Az évente újra közhírré tett felhívást a miniszter 1903-ban az alábbiakkal toldotta meg: adományként apaállatokat nem engedélyezek, hasonlóan nem vagyok hajlandó az állami közvetítéssel elhelyezett és átvett apaállatok ára fejében elvállalt fizetési kötelezettségeket sem egészben, sem részben elengedni, miért is ily értelmű kérvények felterjesztése a jövőben mellőzendő.”5 * A lótenyésztés állami szabályozása, elsősorban katonai okok miatt, sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. A lóval való 4 42990/902. sz. Valamennyi nagy- és kisközségi Elöljáróságnak. = Vasvármegye Hivatalos Lapja (továbbiakban: VHL), 1903. 1. sz. 6-7. p. 5M. kir. földmív. Min. 112048/IV/2. sz. Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. = VHL, 1904.3. sz. 1. p. hadba vonulás szabályozásának első törvényeit már II. Ulászló király uralkodásának idejében kodifikálták.6 A lótenyésztéssel kapcsolatos első rendeletekkel pedig Mária Terézia és 11. József uralkodásának idején találkozhatunk először. A lovak nemesítése az egész ország érdeke volt, hiszen mind a mezőgazdasági munkákra, mind teherfuvarozásra, mind pedig a harctéri szolgálatra igen sok lóra volt szükség. Az ellátandó feladatra kitenyésztett lófajtának úgy gazdasági, mind katonai téren jelentős értéke volt. Az állami lótenyésztést 1869-ig a hadügyminisztérium irányította.7 Ebből az időből származik az alábbi fedeztetésijegy: „Hágató czédula 86. szám. Császári és Királyi I-ső magyar Ménló raktár Vasvár hágató állomás Kanca száma 17. A kincstári ménló neve: Schagya VIII. 5. Származik: Siglavy nevű anyától A kanca színe és jegye: világosbarna, jegy nélkül A fent nevezett vasvári állomáson 1867. évben 2 osztrák forintért fedezett Az első ugrás napja 1867. április 6. A kancatulajdonos neve: Szombathelyi Káptalan Lakóhelye: Szombathely A kanca színe és jegye: - Kora: 8 év Az utóbbi ugrás napja 1867. április 14. Megjegyzés: ezen czédula az ebő ugrás előtt megfizetendő kiszabott pénzért beváltható. Hat utóbbi ugrás ezen cédula élőmutatósával ingyen történik. 6II. Ulászló dekrétuma 1492.1.1. 20. czikkely. MT, 1000-1526. évi törvénycikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1899. 493. p. 7 http://angi-lovas-blogja.blogspot.com/ 2011/ 09/lotenyesztes-aranykora-18691914. html (Megtekintve: 2011. december 8.) 75
