Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Papp Júlia: Dokumentumok a Rumy család kettő serlegének történetéhez. 1. rész
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 5 kép Rumy címeres pecsét 1550-ből (MNL OL E185. Nádasdy Miss. 29. csomó, 28/22.) en létrehozták. Már az akkori műtárgyvédelmi törvény is arra kötelezte a múzeumokat, hogy kialakítsák a magángyűjtemények kiemelkedő tárgyainak nyilvántartását. Ezt úgy végezték el, hogy a különböző kiállításokon szereplő és a magángyűjtemények ismert tárgyait fotós kartonokra dolgozták fel." Martos Gábor: „Nem a semmiből jött elő a mai magyar műkereskedelem” Sinkó Katalin művészettörténész, a BÁV volt becsüse, a Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartási Főosztályának volt munkatársa. = Artmagazin, 2011. 2. sz. (továbbiakban: Martos, 2011.) 51. p. Az ikerserlegről a Nemzeti Múzeumnak - mint láttuk - volt tudomása, tulajdonosát a korábbi adatok alapján könnyen megtalálhatták. A kettős serleg történetét 2008-ban megjelent könyvemben az akkor ismert források alapján az 1930-1940-es évekig tudtam követni.18 Horváth Hilda, az Iparművészeti Múzeum munkatársa egy olyan, az intézmény adattárában található, 1959 és 1970 között keletkezett iratanyagra hívta fel a figyelmemet - fogadja ezért ezúton is hálás köszönetemet - amely a serleg története mellett a korszak hazai műkereskedelmére, illetve intézményes műtárgyvédelmére is fényt vet. A kutatás során a Művelődésügyi Minisztériumnak a Magyar Országos Levéltárban található 1974. évi iratanyagában az ügyhöz kapcsolódó újabb dokumentumokat találtam. Bár az újonnan előkerült források alapján a kettős serleg 20. századi történetének az a fejezete, amely az Iparművészeti Múzeumba kerülésével kapcsolatos, a fennmaradt iratok alapján rekonstruálható, számos kérdés megválaszolatlan marad. A serleg 1959 előtti történetére csak az ötvöstárgyat birtokló család múzeumba került magánlevelezésében találunk némi - alkalmanként egymásnak ellentmondó - utalást. Az ikerserleg, amely a fedeles Rumy-serleghez hasonlóan Förster Ottónak 1879-ben Rumy Máriával kötött házassága révén került a Förster családhoz, 1912-ben - mint láttuk - az 1 évvel korábban elhunyt Förster Ottó fiainak, Miklósnak és Ottónak a tulajdonában volt. Az 1930-1940-es években a Nemzeti Múzeumban található 20. századi fényképek hátoldalán olvasható felirat szerint az ikerserleg tulajdonosa Förs-18 Papp, 2008. 81-84. p. 60
