Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Papp Júlia: Dokumentumok a Rumy család kettő serlegének történetéhez. 1. rész
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 katalógusából átvett más ábrázolásokkal együtt - a Pallas Lexikon Ötvösség címszavát.10 A kettősserleg fényképe szerepelt Ráth Györgynek az iparművészet történetét és sajátosságait bemutató 20. század eleji kiadványában is.11 Az ikerserleg történeti értékét növeli, hogy nagy valószínűséggel a 16. századtól a Rumy család birtokában volt: Rumy István (?) 1550. június 8-án kelt, Nádasdy Tamáshoz írott levelének pecsétrajza12 (5. kép) - úgy vélem - a hólyagos ikerserleget ábrázolja. A páncélos kar által tartott ikerserlegnek ennél jóval élethűbb, pontosabb rajza fedezhető fel egy későbbi Rumy-pecséten.13 (6. kép) Az ikerserleg erősen stilizált rajzát lehet felismerni az R В betűk mellett azon a pecséten is, amely Rumy Boldizsár 1738-as és 1741- es keltezésű levelein látható.14 Az ikerserleget egy ideig letétként a Nemzeti Múzeumban őrizték, 1912-ben azonban visszakerült az 1 évvel korábban elhunyt Förster Ottó örököseihez. 10A Pallas nagy lexikona. 13. köt. Bp., 1896. 691-693. p. Ötvösművészet I. tábla. 11 Ráth György: Az iparművészet könyve. 3. köt. Bp., 1912. 103. p. „46. Kettős serleg а XVI. századból. Förster Ottó gyűjteményében." 12 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) E 185, Magyar Kamara archívuma. Archivum familiae Nádasdy. Missilis 29. csomó, 28/22. 13 MNL OL P 235 Festetics család keszthelyi levéltára. Gersei Pethő család. Acta Babocsayana. Nr. 9. föl. 26. (132. csomó.) 14 Förster Miklós 1905. január 30-án kezdte tisztviselői pályafutását Vas vármegyénél, mint végzett joghallgató ideiglenes minőségű segélydíjas közigazgatási gyakornokként. 1906. november 26-án másodosztályú szolgabírónak választották meg. 1907. február 18-án a Németújvári járás szolgabírói hivatalához osztottak be. Ott dolgozott 1910. február 11-ei Felsőőri járásba való áthelyezéséig. 1911. november 27-ig töltötte be ezt az állást. Vö.: http://www.vaml.hu/ Nevtar/F/Forster_Miklos.html (Megtekintve: 2015. szeptember 7.) „Elismervény! Hogy a Nemzeti Muzeum őrizetére bízott és Förster Miklós15 és Otto öcséim tulajdonát képező Rumy-féle kettős billicomot [javítva bilicomra] kézhez vettem ezennel elismerem! Budapest. 1912 máj. 30. Dr. Förster Aurél Orsz[ággyűlési] Képviselő”16 Förster Aurél (1852-1932) közgazdasági író, jogász - 1910-től országgyűlési képviselő - Förster Ottó testvére volt, aki a serleget öröklő unokaöccsei nevében intézkedett a múzeumban. Az, hogy a serleget eladási szándékkal adták be - talán Förster Ottó halála után - a Nemzeti Múzeumba, abból a ceruzás feliratból derül ki, amely a Régészeti Adattár régi műtárgyfényképei között található, a kettős serleget ábrázoló fénykép (13. doboz) kartonján van: „Förster Aurél serlege, Megvételre 1912.” A Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárának archív műtárgyfényképei között még két olyan fotográfiát őriznek, amely a Rumy család ikerserlegét ábrázolja. A fényképek hátoldalán a következő kézzel írott szövegek olvashatók: 1. „Kettős serleg, ú[gy]n[evezett] Rumy-serleg, XVI (?) Förster Lajos tulajdona Balozsameggyes u[tolsó] pfosta] Rum, Vas m[egye].” 2. „Kettős ezüstserleg, német reneszánsz] XVI. sz[ázad] (?) Förster Lajos tulajdona Balozsameggyes u[tolsó] pfosta] Rum, Vas mfegye] A Rumy-család címerében is szerepel ez a kettős serleg, ősük а XVI. szban főpohámokmester volt, s innen a címerkép. - Jegye kivehetetlen aranyozása nem tűzaranyozás, lehet hogy hamis.” 15 MNL OL P 2001. Rumy család. 16 Magyar Nemzeti Múzeum. Irattár. Érem és régiségtár iratai 1912/191. 58
