Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Tilcsik György: Francsics Károly kedvenc szombathelyi "Sörkocsmája". Egy 1820-as évekbeli, mezővárosi sörház lokalizálása
2016/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények roly nem érezte fontosnak és szükségesnek ennek az ellentmondásnak a feloldását, sőt álláspontja igazolásául egy olyan, Francsics szombathelyi tartózkodásánál több évtizeddel később az Úri utca nyugati végének torkolatából készült fényképet is publikációjába illesztett, amely az utca csaknem teljes északi oldalát megmutatja. E kép aláírása tartalmazza azután azt a vélekedést, miszerint a kérdéses söröző - közelebb meg nem jelölt helyen, de - az Úri utcában működött.57 Könnyen belátható, hogy a söröző teljesen pontos lokalizációhoz nem elégségesek a Francsicstól „kapott” információk, hiszen az első két pontban szereplő adatoknak és az azok által meghatározott előfeltételeknek akár több, szombathelyi piactéri épület is megfelelt, a kocsmáros keresztneve pedig sem önmagában, sem pedig a másik két adattal együtt nem releváns. Valamelyest közelebbről ismerve Szombathely privilegizált püspöki mezőváros levéltárának későfeudáliskori részét, az abban folytatható kutatások lehetőségeit és határait, részünkről arra a feltételezésére jutottunk, hogy az előbbiek ellenére mégis a perszonalitás felől érdemes és lehetséges előrelépést tenni a megoldáshoz vezető úton. Ezért abból kiindulva, hogy a söröző kocsmárosa kötelességei közé tartozott a mezővárosra kivetett állami, az ún. dikális adó, egykorú elnevezés szerint „contributio”, valamint a város által földesurának fizetett cenzus arányos részének fizetése, első lépésként a számbajöhető városi adóbeszedési lajstromok átvizsgálása mellett döntöttünk. A szombathelyi városi adólajstromokban a 19. század első felében szerencsére nem alfabetikus 57 Vörös, 1962/2.57. p. rendben, hanem a belvárosból, nevezetesen a városházától indulva, utcáról utcára, azokon belül házról házra haladva, először a háztulajdonos, majd pedig lakóinak és bérlőinek nevét és a reájuk kivetett, illetőleg befizetett adó összegét rögzítették. Az 1821. adóév adójegyzékben regisztrált, nagyjából 60 darab Ferenc keresztnevű adózó adatainak - hozzávetőleges lakóhely, háztulajdon, bérlemény és foglalkozás - vizsgálata nyomán viszonylag gyorsan világossá vált, hogy csupán egyetlen olyan személy szerepel a lajstromban, aki minden szükséges feltételnek megfelel, mégpedig Hebner Ferenc, akinek neve mellett foglalkozásként a „sörös” szó szerepel, és aki a Piactéren, özv. Zwelfer Mihályné házában bérlőként lakott.58 A következő logikus lépést özv. Zwelfer Mihályné háza helyének pontos beazonosítása jelentette. Ehhez - a korábban elvégzett hasonló keresések során szerzett tapasztalataink alapján - az 1821 és 1848 között keletkezett városi adólajstromokat,59 Horváth Ferencnek a szombathelyi házszámozásokról 1963-ban megjelent publikációját,60 valamint az első magyarországi kataszteri felmérés során 58MNL VaML Szombathely város adópénztárának iratai. Adóösszeírások (továbbiakban: Szvaö.), 1821. 59MNLVaML Szvaö., 1821., 1823., 1824., 1825., 1826., 1827., 1828., 1829., 1830., 1831., 1832., 1833., 1834., 1836., 1837., 1838., 1839., 1840., 1841., 1842., 1846., 1848. Itt mondjuk el, hogy Szombathely város 1799 és 1848 közötti adókivetési lajstromai közül az 1804. évi töredékes állapotban maradt fenn, az 1818., az 1822., az 1835, az 1843., az 1844., az 1845. és az 1847. évi pedig hiányzik a jegyzékek közül. így az azokban rögzített adatokat nem tudtuk vizsgálataink során használni. 60 Horváth Ferenc: Szombathelyi házszámozások. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője. 1. köt. 1963. Szerk. Szentléleky Tihamér. Szombathely, 1963.257-277. p. 29
