Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Spiegler-Kutasi Nikoletta: A valóság végül mindg igazat ad a képzeletnek. Beszélgetés Kelbert Krisztina történésszel, a Szemtől szemben, Képek a szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás kurátorával
2016/l Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények mészetesen ehhez szükséges az inspirativ, közös gondolkodás, a történész és a grafikus közt meglévő értelmezési, alkotási mező, amelynek állandó dinamizmusa végül nyugvópontra jut, testet ölt a kiállítás és a katalógus textuális és vizuális világában. Csak egy ilyen közös gondolkodás mentén jöhetett létre ez az érzékeny belső tartalmakkal, rezdülésekkel korreláló professzionális kivitelű kiállítás és album. Л történészi kutatómunka szálai egyszer csak összeértek, és te ott találtad magad a szombathelyi zsidóság sorsával szemtói szemben? Ez egy hosszú folyamat. Évekig kartonokról másoltam a neveket a leltárkönyvekbe, rengetegszer végignéztem a negatívokat, megrendelőkönyveket, levéltári, könyvtári és oral history kutatómunkát végeztem, elmerültem egy-egy ember sorsában... Ez egy nagyon időigényes és összetett munka. IA könyvbemutatón és az azóta született riportokban többször is említetted az általad készített személyes interjúkat. Hogy találtál rá ezekre a történetekre, családokra? Munkám során állandó impulzusok értek, és ahogy eredményeim mind nagyobb nyilvánosságot kaptak a helyi és az országos médiában, illetve a kapcsolati háló egyre növekvő dinamizmusának is köszönhetően, a személyes kontaktok is egyre inkább bővültek, intenzívebbé váltak. E folyamat során rendkívül mély emberi kapcsolatokra találtam, számos túlélő és hozzátartozóik tiszteltek meg bizalmukkal, és interjúk formájában osztották meg velem személyes történetüket, családi fotográfiáikat. Ezen idő alatt holokauszt-túlélőkkel és leszármazottaikkal 23 interjút készítettem. A Savaria Múzeum fotógyűjteményén kívül 42 magánszemélytől, és nyolc intézménytől kaptam fényképeket. Az együttműködések során nagyszerű emberek kísérték és segítették utamat. Hosszú évek munkáját tudhatod magad mögött. Mi inspirált ez alatt az idő alatt? Van benned vágy például arra, hogy a szétszakított családokat újra egyesítsd? Az inspirációt nagyon nehéz ízekre szedni, és egyenként megfogalmazni, hisz ez inkább egy bonyolult szövedék. A vezércsillag talán még is az, hogy arcot adjak az elpusztított szombathelyi zsidó közösség tagjainak. Rendkívül drámai minden egyes pillanat, amikor a fotóarchívumban egy újabb meggyilkolt ember, gyermek, nő, férfi portréját azonosítottam. Az identifikáció a legelső találkozás az adott szereplővel, s csak eztán vette kezdetét az élet- és szenvedéstörténet feldolgozása, amelynek során valóban megvalósulhatott a szétszakított családok újraegyesítése is. A Szemtől szemben albumban 651 arcot sikerült megszemélyesítenem. Megrázó, hogy ennyi ember kapta vissza arcát, emlékét. Igen, az emlékezetben való megőrzés is kiemelt célként lebegett előttem. Amiként Szécsényi András történész írta a kötet recenziójában: „E könyv deklaráltan a közösségi emlékezet érdekében, vagyis a felejtés ellen született. Aleida Assmann emlékezetkutató szerint a múltfeldolgozásnak négy modellje van. E könyv egyértelműen az assmanni emlékezés a soha nem felejtésért jegyében fogant, vagyis a legnemesebb feladatot vallja: a vészkorszakért felelős elkövetőket és azok utódait, valamint az áldozatokat és azok utódait egy emlékezetközösségbe kívánja integrálni. Amennyiben a könyv Szombathelyen 13
