Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Tóth Kálmán: „Azt adtam, amit adni tudok” – Születésnapi beszélgetés S. Pável Judittal múltról, múzeumról, közösségről
44 Pap Domonkos: Torda és környéke turista kalauz. Torda, 1909. 85. p. A dedikáció szövege: „Pável Gusztáv (sic!) kollégámnak. Pap Domonkos 45 Tordán (ma: Turda, Románia), az egykori Magyar Királyi Főgimnázium épületében ma is oktatási intézmény, a Colegiul National „Mihai Viteazul” (Vitéz Mihály Nemzeti Kollégium) működik. Honlapja: http://cnmvturda.licee.edu.ro/ (Megtekintve: 2015. május 10.) Az iskola történetéről ld. Szaniszló Miklós: A tordai magyar oktatás évszázadai, http://www.muvelodes.ro/ index.php/Cikk?id= 158 (Megtekintve: 2015. május 10.) 46 Vikár Béla (Hetes, 1859 - Dunavecse, 1945): nyelvész, etnográfus. Az MTA és a Finn Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára. 1895-től Európában elsőként fonográffal gyűjtött népzenei anyagot. Felvételeit Bartók Béla jegyezte le. 150 éve született Vikár Béla. In: Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár honlapja, http://www.mvkkvar.hu/ kiallitas/vikarbela.php (Megtekintve: 2015. május 5.) 47 1900-ban, aVasmegyei Régészeti Egylet jogutódjaként alakult meg a kultúrpalotát - a mai Sa- varia Múzeumot - felépítő Vasvármegyei Kultur-Egyesület, amely 1922-ben nevet változtatott. Ettől kezdve Vasvármegye és Szombathely Város Közművelődési Egyesülete néven működött. S. Pável, 1964. 294. p. 48 Fábián Gyula: Jáki gerencsérek. Szombathely, 1934. 48 p. (Vasi Szemle könyvei; 1.) 49 Vecsey Lajos: A Szombathelyi Királyi Líceum alapítása és első évei, 1793-1808. Szombathely, 1934. 91 p. (Vasi Szemle könyvei; 2.) 50 Az emléktábla Szombathelyen, a Szily János u. 2. számú ház falán látható. Szövege: „E ház volt hajléka a Királyi Bölcseleti Líceumnak, ahol 1808-ban filozófiai képestését nyerte a »Legnagyobb Magyar«, gróf Széchenyi István V. M. B. E. [Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete] ” 51 Zichy István, gr. (Bábolna, 1879 - Aba, 1951) a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a MTA tagja, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke. G. Szabó Zoltán: Gróf Zichy István tudományos és művészeti hagyatéka. In: Magyrar Múzeumok, 1998. 4. sz. 17-18. p. sa Ostffy Lajos, dr. (Budapest, 1876 - Ostffyasszonvfa, 1944) földbirtokos, 1910-1919 közt Vas vármegye főispánja. In: Vas vármegyei archontológia, 1872-1918. http://www.vaml.hu/ Nevtar/0/0stffy_Lajos.html (Megtekintve: 2015. május 10.) 53 Márton Lajos, zsarolyáni, dr. (Abony, 1876- Madrid, 1934): régész. 1902-től a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségosztályának II. o., 1907-től I. o. segédőre, 1911-től őre. 1928- ban a MNM címzetes igazgatója. Győré Zsófia: Dr. Márton Lajos régészre emlékeztünk a református temetőben. In: Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely honlapja. http://mukomu.lapunk.hu/?modul=blog&a=67329 (Megtekintve: 2015. május 10.) 54 Pethő-Perepatits István, dr. - jogász, a szombathelyi Magyar Királyi Állami Faludi Ferenc Reálgimnázium igazgatójának fia, a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának tagja. (S. Pável Judit szóbeli közlése.) 55 Gáyer Gyula, dr. (Celldömölk, 1883 - Szombathely, 1932): jogász, törvényszéki bíró, botanikus, egyetemi magántanár. 1923-tól a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának őre. Balogh Lajos: Gáyer Gyula. In: Szombathelyi tudós tanárok. 2. köt. Szerk. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 2002. 63-101 p. 56 A szobrot - May7er Sándor alkotását - 1937-ben helyezték az 1934-ben felállított talapzatra (Szombathely, Gáyer park). Felirata: »„Nagymevű botanikusunk, dr. Gáyer Gyula (1883- 1932) emlékére emelte 1934-ben a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete „Az élet tisztelete a szeretethez vezet, amely a valódi humanizmus alapjává válik” (hátrahagyott írásaiból)« Keresztúriné Pint& Mária: Köztéri Szobrok, emléktáblák Szombathelyen. Szombathely7, 1989. 80. p. 57 Celldömölk, Hollósv tér, a Nagyboldogasszony-templom előtt. A kőből rakott oszlopra elhelyezett emléktábla felirata: „Gáyer Gyula (1883-1932) községünk, megyénk neves szülötte, Eu- rópa-hírű botanikus emlékének. Természetvéd. Csop. 1968.” Az oszlopot 1938-ban állították. Orbán Róbert: Gáyer Gyula emlékoszlop. In: Köztérkép. https://www.kozterkep.hu/—/22588/ Gayer_Gyula_emlekoszlop_Celldomolk_1968.html (Megtekintve: 2015. május 10.) 57
