Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Adattár - Gál József: A szombathelyi „hadizene” – A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája. 2. rész
Pünkösd ünnepén - május 27-én és 28-án - az erdélyiek megsegítésére a katolikusok jótékonysági ünnepélyét szervezték a vármegye előkelő asszonyai: a főispán felesége, leánya Görgey Józsefné Békássy Antónia, Szegedy Gina, Koroknay Istvánná. Az ünnepség szónoka Mikes püspök, a műsorban ismét Koncz János hegedült Nardini, Kreisler darabokat. A zenei betétek között a gyerekek élőképekkel illusztrált meséket mutattak be, amelyeknek szövegét Farkas Imre írta, Tamay Alajos zenésítette meg. Zongorán a zeneszerző kísérte az előadást. A műsornak a nyári színház (Aréna) biztosított helyet.42 A jótékonysági programok bevételét rendszeresen közzétették a lapok, így a pünkösdi ünnepségét is, amelyen június 18-áig 1694 korona 72 fillér gyűlt össze.43 Apró adaléknak tekinthető a nehéz napok „túlélésére” a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak uzsonnahangversenye augusztus 2-án. A Tigris zenekar szórakoztatta az egyleti tagokat.44 Szeptember 6-án az Uránia Mozi adott helyet egy fővárosi trió - Rózsa S. Lajos, Serák Márta operaházi művészek és Kurucz János zeneszerző - hangversenyének. Az énekesek a Toscaból, a Pillangókisasszonyból, a Ninonból, a Bajazzókból és a Faustból énekeltek, de kuplékat, operett részleteket, Kurucz János és Dienzl Oszkár dalait is műsorukra tűzték.48 A koncertről megjelent tudósítás szerint Kurucz János Magyar ábránd című zongoradarabjával kezdődött az estély. „... kezének érintésére életre kelt és zengő-bongó szóval mesélt a magyar érzésről, a magyar szívről, a magyar szépségekről d’46 A fiatal Serák Mártának nem csak a szopránja gyönyörű, de maga is szép jelenség, aki „kifejlett művészettel” énekel. Nagy értéke, hogy szíve van az énekhez. Rózsa S. Lajos pedig valószínű Magyarország „legércesebb hangjának tulajdonosa”, akinek éneke felvillanyoz, gyönyörködtet és sokszor megrázó erejű.47 Az őszi szezon vallásos estélyekkel kezdődött meg. November 10-én az izraelita nőegylet műsora a szokásos ének-, tánc- és kisjelenetből állt össze.48 December 9-én pedig a protestánsok és ezúttal a zsidó leányegylet szervezett műsort.49 November 17-én a Fehér Kereszt és a TEWE által istápolt beteg gyerekek megsegítésére rendeztek koncertet Katona József, Fábián Gyula, Kardos dr., Lomoschitz Károly, Swierkivitz (később Szepesházi), Radványi, Pap, Berta Irén, Langer Matild és Bodányi Ödön részvételével. Haydn műveiből mutattak be részleteket. Két énekese is volt a hangversenynek Széli Ninus és a „legtökéletesebbet nyújtó” Markovits Gyuláné. Az estély második részében a gyerekeké volt a dobogó, akik mitológiai táncjeleneteket és liliputi játékokat adtak elő.80 1918 A szénhiány miatt meghosszabbították a karácsonyi szünetet.81 A háború mindinkább szétzilálta a mindennapi életet. Már az úri családok is nyomorognak - olvasható.82 Egyre gyakrabban tűntek el az alapvető élelmiszerek, annak ellenére, hogy jegyre adták ezeket.83 Rendetlenség uralta a hadsegélyezést,84 a vasúti pályaudvart.88 A jótékonyság körül sem volt minden rendben, rivalizáltak egymással az egyes szervezők, ezért javasolták, hogy központosítsák a 68
