Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Adattár - Gál József: A szombathelyi „hadizene” – A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája. 2. rész
1 A másik: a vidéki irodalom megjelentetését elősegítendő megkezdték a Nemzedékek című könyvsorozat28 előkészítését s még ebben az évben ki is adták Probászka Ottokár cikkgyűjteményét (Hervadt tulipán, örök árvalánv- haj) A sorozat utolsó kötete Pável Ágoston Felgyújtott erdő (1936) című vers- gyűjteménye. Május 6-án Vasmegyei rügyek címmel három kötetet ismertet a recezens.29 A könyvek a papírkorlátozás közepette jelentek meg.30 A mind nyomorúságosabbá váló hétköznapok ellenére folytatódtak a jótékonysági délutánok, estélyek. Az 1917. esztendő első napjaiban is megrendezték - ezúttal a Vasmegyei Kaszinóban - a vakok bálját. Ez az est adott alkalmat a zeneiskola 22 éves „vérbeli hegedűművész” tanárának Koller Alfrédnak a bemutatkozásra. Vendégként fellépett a „csillogó hangú” budapesti operaénekesnő Baán Achillesné. Az est fénypontja Tüdős Klára balerina szereplése volt, aki „megelevenítette a zenét, amelyre a táncait lejtette. Mesét mondott el táncaival" 91 A közönség alig akarta a színpadról leengedni. Dienzl Oszkár kísérte zongorán a két fővárosi művésznő produkcióját. Az estély rendezői a korszak jótékonysági hölgyei dr. Radó Gyuláné, Sarlay Ferencné, Wiener Sándorné és egy úr, Török Sándor.32 Februárban az izraelita nőegylet újabb rendezvényre készült,33 11-én közölték a műsort is. Egyik szereplője Latzer Elza szoprán énekesnő, a másik Hilda Schlanger „plasztikus táncosnő”, aki Liszt és Grieg zenéjére táncol. A zenét állandó kísérőik szolgáltatják. A műsor előzetese szerint a „mai modem ember nem tud meglenni lelki emóciók nélkül, mik felüdítik, fáradt, zaklatott agyát."94 Ezért is fontosak ezek a koncertek.35 A február 18-ára tervezett estély azonban elmaradt.36 Megrendezték viszont a protestánsok vallásos estélyét szombathelyi templomukban. Kapi Béla evangélikus püspök ünnepi beszédét követően Kiss Gábor orgonáit, egy női kórus énekelt, Győrffy Béla egyházkerületi segédlelkész szavalt, Wiener Lilly és Koller Alfréd hegedűkettőst adott elő.37 A zeneiskola új (1916 őszétől) hegedűtanára Koller Alfréd új zenekar szervezéséhez kezdett. E vonószenekar „magját” a zeneiskola növendékei képezték. Társaik a főgimnázium és a reáliskola diákjai. A fiatalok mellett a felnőttek is vállalták, hogy alkalmanként bekapcsolódnak a zenekar munkájába: Nevezetesen: Katona József, Kreutterer Antal, Fábián Gyula, Wiener Lilly és a körmendi Neu Kató.38 Március 30-án újra a zeneiskolásokat hallgathatták az érdeklődők. 29 növendék nevét sorolta föl a beszámoló. Nem feledkezett meg a tanári karról sem. íme: Csikor Elemér, Barta Irén, Csikómé Jakab Mica, s ekkor már Knebel Márta, Laub Vilma és Koller Alfréd.39 A tavaszi harmadik zeneiskolai koncertet április 24-én rendezték meg. Ezen már be is mutatkozott az ifjakból verbuvált zenekar Koller Alfréd vezényletével. Beethoven, Moszkovszki, Csajkovszkij, Weber és Grieg műveket játszottak.40 Hangulatos est színhelye volt április 21-én a Kultúrbáz. Sarkady Aladár a Vígszínház művésze, Hermann Mili 14 éves hegedűs és Kováts Eleonóra zongorista részvételével.41 67
