Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Horváth József: A szombathelyi „Kovács” Nagyszálloda, 1911–1923
ként az elhanyagolt állapotba került, szégyenfolttá süllyedt Március 15-e tér a város frekventált pontján ország-világ előtt kompromittálja Szombathely jó hírnevét, ezért Éhen azt indítványozta, hogy az építéskezdés 1912. május 1-jei határidejének be nem tartása, illetőleg a beruházás finanszírozásának megoldatlansága miatt a város bontsa fel a tér eladására vonatkozó szerződést és a vételárat fizesse vissza Kovácséknak, mert Éhen véleménye szerint nincs remény arra, hogy a szálló 1914. október 31-re felépüljön.117 Szombathely képviselőtestülete 1913. augusztus 7-8-án tartott közgyűlésén Éhen Gyula beadványáról hozott véghatározatában megállapította, hogy Kovács Jakab és társai a nekik szálloda céljaira eladott Március 15-e téren fekvő telken az ott tervezett kávéházas vigadó-szálló építését a velük 1911. július 29- én kötött adásvételi szerződés ellenére nem kezdték meg. Azonban a testület - annak elismerése mellett, hogy a balkáni háborús bonyodalmak keltette rendkívül nehéz pénzügyi környezet akadályozta a nagy összegű beruházás financiális fedezetének biztosítását - kimondta, hogy Kovács Jakabék ellen a fent említett szerződésnek az építkezés 1912. május 1-jei megkezdését kimondó pontjában foglalt jogával ezúttal nem él. Viszont a testület figyelmezteti az építtetőket, amennyiben az építést 1914. november 1-jéig nem fejezik be, akkor a város a szerződés felbontása és kötbér érvényesítése végett pert indít.118 1913. július 8-án, éppen Éhen Gyula indítványának beadási napján, a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár igazgatósága a már említett 500.000 korona építési kölcsönt megszavazta.119 Az 1914-es esztendő meghozta az áttörést a szálloda építés régóta húzódó ügyében. Január 20-án a részvénytársaság igazgatósága bejelentette, hogy sikerült biztosítani a nagyszálló felépítését, így a vendéglátó létesítmény 1915. május 1-jén megnyitható, illetve üzembe helyezhető lesz.120 A finanszírozás megoldódása nyomán előállt új helyzetnek megfelelően, az igazgatótanács határozatára a társaság székhelyét Újpestről Szombathelyre helyezte át.121 A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy dr. Szabó 1914. januárban azzal a kompromisszumos javaslattal állt elő, hogy a város lebontásra vegye meg a Március 15. tér folytatásába eső Kőszegi utcai házakat, a nagyszállót építsék beljebb a Kőszegi u. felé és a teret alakítsák át parkká. Az indítványozó úgy vélte, ha javaslata teljesülne: ,/l szálloda felépülhetne, annak a tér hátsó részéhen való létesítése nem csak nem ártana, de az előtte ... díszkertté alakítható térség ... keresettségét csak fokozná és a Március 15. tér beépítésének ellenzőit is egy elfogadható megoldási móddal kárpótolná, végül a város is megtarthatná s az épülő színházra fordíthatná a már lefizetett telek vételárát.'"122 A „Vasvármegye” kommentáljában dr. Szabó indítványát jónak tartja, csak egyetlen hibája van, hogy elkésett.123 Az 1914. február 5-ei városi közgyűlés Szabó dr. indítványát tanulmányozásra kiadta a városi tanácsnak,124 de az elképzelést a 2 hónap múlva megkezdett építkezés időszerűtlenné tette. A beruházás finanszírozására megalakult befektetői csoporttal 1914. április 7-én megkötött hitelszerződés keretében az építkezés költségigényét 21
