Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)

Horváth József: A szombathelyi „Kovács” Nagyszálloda, 1911–1923

támadást. A szerző úgy városrendezési, mint közegészségügyi szempontokra hivatkozva kifogásolta, hogy a tervbe vett szállodát a Március 15-e térre építsék s e célra átengedje a város ezt az egyetlen szabad teret, amelyre a környékbeli lakosságnak egészségügyi szempontból feltétlen szüksége van.50 A szállóellenzék hangját közvetítő orgánum, a „Szombathelyi Újság” fenti cikkében foglaltakra a szállópártiak szócsöve, a „Vasmegyei Hírlap” válaszul továbbra is azt a nézetét hangoztatta, hogy a tér „színháznak kicsi ... nekünk nagy befogadó képességű oly színházra van szükségünk, amely még 100 év múlva is megfeleljen városunk igényeinek. Erre a célra pedig a Március 15-iki tér nem elég nagy."51 Azt az ötletet, hogy a tér maradjon meg sétatérnek, a lap azért nem tartja elfogadhatónak, mert „a város nincs oly vagyoni helyzetben, hogy ilyen ... kis sétatérre 10.000-12.000 koronát reszkírozzon. Ezen magas ár legkevésbé sincs arányban azon előnyökkel, melyeket a ... kis tér nyújthatna a városnak. "5i Ebből a lap arra a következtetésre jutott, hogy a „város nem is tehetne jobbat, mint azt, hogy a telket eladja s a színházat a Király utcával szemközti... telkére építteti."53 A lap nézete szerint a jó megoldás az lenne, ha a város a teret eladná Kovácséknak, amivel megoldást nyerne a szálloda és vele együtt a kőszínház kérdése is.54

A Március 15-e tér eladásának ügye 1911. július 6-án került véleményezésre az ügyben illetékes városi szakbizottságok elé. Az építő és a színügyi bizottság együttes ülése egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a Március 15-iki térnek köztérül való fenntartása csekély kiteijedésénél fogva nem kívánatos, ennélfogva egy nagy szálló czéljaira annál is inkább átengedhető, mert egy modem nagy ... szálló és vigadó közszükségletet képez."55 A pénzügyi bizottság ugyanezen napon tartott ülése is egyöntetűen arra a véleményre jutott, hogy a városnak „egy, a kor igényeinek és Szombathely fejlődésének megfelelő nagyszabású szállóra okvetlenül szüksége van, amelynek létesítését lehetővé kell tenni. ”56A testület a megvásárolni szándékolt területnek négyszögölenként 250 koronáért való eladását javasolta olyan kikötéssel, hogy a vételár csak színház céljára fordítható.57 A négyszögölenkénti 250 koronás eladási ár onnét adódott, hogy a Március 15-e tér tőszomszédságában építendő székháza telkének kiegészítéséhez a Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank ennyiért vásárolt a tér déli sávjából a várostól földterületet.58 Mindhárom bizottság egyértelműsítette, hogy - amint a „Vasvármegye” másnapi számában közölt tudósítás megfogalmazta - „Szombathely városának feltétlenül szüksége van egy modem, nagy szabású szállóra, amelynek létesítését lehetővé kell tenni, akár olyan áldozat árán is, hogy a város egyik legértékesebb területét ...A szálló céljaira átengedje ...”50 A vármegyei napilap beszámolójából kiderülően azért „érezni lehetett, hogy fáj a városnak lemondani erről a szép térről".00 A tudósítás a telekárhoz fűzött megítélése szerint ugyan a város legszebb helyén fekvő telek értéke messze meghaladja a 250 korona eladási árat, de - amint a cikk a továbbiakban kifejti - „annak a tervnek a méltánylása, hogy ide egy nagyszabású közszükségletet alkotó szálloda kerüljön, megengedhetővé teszi, hogy a telek a Mezőgazdasági Bank által megadott áron adassák át a szálloda céljaira. ”61 A kőszínház leendő elhelyezését a pénzügyi bizottság a Király utca folytatásában jelölte ki, mely területet a város

15