Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Púp Csilla: Az ölbői 1. világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei, 1924-1926
1 megköszönte a község lakossága nagy anyagi áldozatvállalását, amely lehetővé tette, hogy hősi halottainak emlékét az utódok számára emlékszoborral megörökítse. A plébános beszéde után Simon László ölbői születésű hadiárva előadásában a „Suhantok a végeken” című vers hangzott el. A szavalat befejeztével Kreutz Ede nyugalmazott pénzügyi számvevőségi főtanácsos mondta el ünnepi beszédét, köszöntve Ölbő lakosságát, amely emlékművével tanújelét adta a katonai erények megbecsülésének és hősei iránti hálának. Gondolataiban kiemelte a hősi halottak által megtestesített hadi erényeket és ezek követésére buzdította a megjelenteket. Végül szavaival külön odafordult a hősi halottak özvegyeihez és árváihoz is. A beszéd befejeztével a hadiárvák a „Nvugosznak ők, a hős fiák” című dalt adták elő, majd Eredics Ferenc ölbői levente az „Elesett hősök” című költeményt mondta el. Ezután az emlékszobor megkoszorúzása következett. Koszorút helyezett el az emlékművön Vas vármegye törvényhatósága és a Sárvári járás képviseletében Krenner István főszolgabíró, a III. kér. vegyesdandár-parancsnokság nevében Adám Dezső ny. huszárezredes, a község lakossága és hozzátartozói nevében Sághy Antal ölbői születésű ny. számvevőségi főtanácsos, a répceszentgyörgyi plébániához tartozók képviseletében Horváth Vince plébános, Alsó-Szeleste község képviseletében Szele István bíró, végül a politikai község nevében Király József körjegyző. Eredics Károly tűzoltó és Bogár József hadiárva szavalatai után Simon Géza községbíró átvette a szobrot a szoborbizottságtól. A ceremónia a megjelent levente- és tűzoltó-egyesületek díszmenetével ért véget. A hősi emlékszobrot ma kovácsoltvas kerítés veszi körül egy szépen gondozott emlékparkban. A kerítés felállítására 1930-ban került sor, miután az október 8-i képviselőtestületi ülés megtárgyalta, hogy a szobor „kerülete a hősök emlékéhez méltóan nem gondozható, mert a sertések és egyéb állatok által az emlék körül ültetett virágok és egyéb díszítések tönkretétetnek",57 s a község lakosai részéről egyszersmind megnyilvánul az az általános kívánság, hogy a szobor mihamarabb legyen bekerítve, hogy a település így is kifejezze háláját és kegyeletét hősi halottai emlékének. Ezért a képviselőtestület úgy határozott, hogy 300 pengőt átenged a folyó évi vadászati bérletből a hősi emlékszobor kerítésének elkészítésére. Az ülésen bemutatott terv szerinti kerítés kivitelezésére végül Horváth Sándor ölbői lakatos mester kapott megbízást.38 1935-ben a világháborúban elesett hősök emlékszobrának és a nem sokkal korábban létesített Országzászlónak is helyet adó területre, mint az úgynevezett hősök ligetére utal egy forrás, amely tulajdonképpen arról számol be, hogy a képviselőtestület, szépítészeti szempontokat figyelembe véve, további területet igyekezett bevirágosítani az előbbi közelében, s úgy gondolták, hogy az uradalmi major előtti használaton kívüli 25-130 négyszögöles80 földdarab alkalmas arra, hogy azt bevirágozva a községet szebbé tegyék.60 Az 1931-ben megjelent Vas megyei címtár adatai szerint Ölbő községből 180 fő katona vonult be az 1. világháború alatt. A katonák közül 27-en haltak hősi halát, négy hadiözvegyet és 11 hadiárvát hagyva maguk után - tudósít a címtár.01 Ölbő község az emlékművön 29 1. világháborús hősi halott nevének állított emléket. 57
