Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Karl Kraus: A Császár megbízásából a Sixtus-levelek titkos futára: Erdődy Tamás gróf (1886-1931)
1 érkezett meg Ottokar Czemin. A császár később tájékoztatta Erdődy Tamást a külügyminiszter rendkívül destruktív megnyilvánulásairól, aki a hercegek irányába nagyon tartózkodónak mutatkozott.73 A Czeminnel történt megbeszélés zárásaként Sixtus herceg egyértelmű állásfoglalást kért a külügyminisztertől. Egy rövid tanácskozást követően a herceget a császári pár március 24-én újólag Laxenburgba hívta. Ezután a hercegek Erdődyvel visszatértek annak Bécsben, a Landskomgasse 5. szám alatt lévő lakásába, aki következőket rögzítette erről naplójába: „Békeközvetítésünk kilátásairól még hajnali 3 óráig vitatkoztunk,”74 1917. március 24-én Laxenburgban adták át Bourbon-pármai Sixtusnak az első császári levelet, amelynek létezéséről Czemin semmit sem tudott, mivel ő ezen az estén Laxemburgban nyilvánvalóan nem volt jelen.75 A levélben I. Károly felkérte sógorát, tájékoztassa a francia miniszterelnököt, Pointcarét, hogy ő - mármint a császár - titokban és nem hivatalosan támogatja Franciaország Elzász-Lotaringiára irányuló igényét, és szövetséges társára, Németországra ezzel kapcsolatban a lehető legnagyobb nyomást kíván gyakorolni, míg Belgiumot és Szerbiát illetően az 1917. március 23-án és 24-én Laxenburgban végbement megbeszélésen elhangzottakat tartotta mérvadónak. A levél annak a reménynek kijelentésével zárult, hogy sok millió ember szenvedése véget ér.76 A hercegek még Bécsből való elutazásuk előtt Erdődy Tamás Landskrongasse 5. szám alatti lakásán megbeszélést folytattak Czernin külügyminiszterrel. E tárgyalás tényét Erdődy naplójában megerősítette, ám visszaemlékezéseiben nem tett róla említést, Sixtus herceg ugyanakkor azonban részletesen leírta a találkozót. A két herceg március 25-én este utazott el Bécsből.77 Mielőtt elhagyták volna Svájcot, leszálltak a vonatról, és Imhof báró vitte át őket a svájc-liechtensteini határon. Erdődy Tamás 1917. március 30-án igazán megkönnyebbülten a következőket írta édesanyjának: Remélhetőleg megkaptad különböző lapjaimat, amelyeket utazásaimról küldtem. Amin tehát most így is átmentünk, nem volt egy egyszerű dolog. ”78 Bourbon-pármai Sixtus és Xavier március 30-án érkeztek meg Párizsba. Időközben Franciaországban a politikai helyzet alaposan megváltozott, ugyanis Aristide Briand március 20-án lemondott és Alexandere Ribot (1842-1923, hiv. 1892-1893, 1895-1895, 1914-1914, 1917-1917) lett az ország új miniszterelnöke és külügyminisztere. A francia elnök és Sixtus herceg közötti megbeszélésre 31-én került sor, amikor is utóbbi átadta I. Károly császár levelét az elnöknek. Pointcaré tájékoztatta Ribot, és egyetértettek abban, hogy a különbékéről megfogalmazott tárgyalásai alapot nagyon komolyan kell venni. Ribot beavatta az angol miniszterelnököt, Dávid Lloyd George-ot (1863-1945, hiv. 1916-1922), de csak az 1917. április lián Folkstonban lezajlott találkozójukon. Ekkor és itt döntés született Olaszország bevonásáról a tárgyalásokba, és Lloyd George lemondott Triesztről (ma: Trieste, Olaszország) Olaszország javára. Április 19-én Saint-Jean-de-Maurienne-ben Ribot és Lloyd Geoige találkozott az olasz miniszterelnökkel, Paolo Bosellivel (1838- 1932, hiv. 1916-1917) és a külügyminiszterrel, Sidney Sonninoval (1847-1922, hiv. 1914-1919), és tájékoztatták az olasz politikusokat az Osztrák-Magyar Monarchiával való különbéke-tárgyalásokról, amelyet azok amúgy elutasítottak.70 41
