Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Karl Kraus: A Császár megbízásából a Sixtus-levelek titkos futára: Erdődy Tamás gróf (1886-1931)
I 1917. február 18-án édesanyjához írt levelében erről a következők olvashatók: mivel ífegj/|elsőbb] parancsra ismét elutazom, tegnap délelőtt őf[elségé]nél voltam. Este őfelsége, a császár] és őfelsége, a császárné] még egyszer fogadtak. Mostani ténykedésem a legérdekesebb, ami mostanság csak lehetséges.”58 Egy igazán kalandos utazás után, állítólagos ügynököktől követve, Erdődy Tamás február 21- én érkezett meg Neuchátelbe. Itt átadta a Czernin-féle dokumentumot és a császár hozzáfűzött megjegyzéseit Bourbon-pármai Sixtusnak, aki a I. Károly kiegészítéseit elégette.59 A következő találkozón megegyeztek, hogy Erdődyt a hercegek egy kódolt táviratban értesítik.60 Végül a gróf ismét visszatért Bécsbe és jelentést tett a császárnak és a külügyminiszternek.61 Az 1917. március 5. és 8. között Sixtus herceg Párizsban megvitatta az I. Károly császártól és külügyminiszterétől származó iratokat Raymond Pincaré francia elnökkel (1860-1934, hiv. 1913-1920 ) és Aristide Briand miniszterelnökkel (1862-1932, hiv. 1909-1911, 1913-1913, 1915-1917, 1921-1922, 1925-1926, 1929-1929), akik mindketten kritikusan szembehelyezkedtek Czemin álláspontjával, de Károly császár nyilatkozatát a további béketörek- vések alkalmas kiindulópontjának tekintették, és elsősorban a Monarchiáról szóló bizonyos pontok voltak számukra elfogadhatók. A francia államférfiak ezután kapcsolatba akartak lépni Angliával és Oroszországgal, és mindkettőt tájékoztatni akarták a béketörekvésekről és egy különbéke lehetséges megkötéséről. Olaszország és Románia ügyét külön kívánták megtárgyalni, és a törekvések egyik világos célja a Monarchia Németországról történő leválasztása volt. Sixtus herceg a Poincaréval és Brianddal lefolytatott megbeszélés alapján egy válasziratot készített, amelyet a Károly- császárnál tett látogatása során személyesen nyújtott át az uralkodónak. 1917. március 13-án Erdődy Tamás megkapta a hercegek kódolt táviratát: „Bertrand 20-án vár téged ...”.ea A sietve tájékoztatott császár 2 nappal később a luxemburgi kastélyban kihallgatáson fogadta a grófot, aki ekkor kapta meg a szükséges utasításokat új, titkos küldetésének végrehajtásához, amely abból állt, hogy Bourbon-pármai Sixtus és Xavier hercegeket személyes megbeszélésre Bécsbe kíséije. Ez azt jelentette, hogy a Monarchia egy tisztjét azzal bízták meg, hogy két ellenséges tisztet közvetlenül a császári udvarba vigyen. Még ugyanezen a nap estéjén Erdődy^ Tamás az éjszakai vonattal Svájcba utazott, ahova másnap érkezett meg, és március 19-én Genfben, a de L’Cru Hotelben találkozott a hercegekkel. E megbeszéléseken a folyamatban lévő békekezdeményrezés meghosszabbításáról tárgyaltak, amelynek során a hercegek kifejtették nézeteiket a háború utáni Európáról, amelyek korántsem estek egybe egy császárhú magyar tiszt elképzeléseivel, mivel azok egyrészt értelemszerűen már a Monarchia legalábbis részleges feldarabolását, Németország korlátok közé szorítását, másrészt a Csehország, Ausztria és a lecsökkent területű Magyarország közötti perszonáluniót tartalmazták/*3 Sixtus herceg szerint I. Károly császár csak Erdődy révén tudtatta vele, hogy szükségesnek látja egy személyes találkozó tető alá hozását, és a grófnak őt és öccsét, Xaviert majdhogy nem rá kellett beszélnie arra. Erdődy Tamás megerősítette ezt a naplójába tett következő bejegyzéssel: ^Nagyon reméljük, hogy Sixtus és Xavier hercegek idejönnekT64 A találkozó napján ezeket jegyezte fel: „Sajnos a hercegek nem akarnak velemjönni. Nagy kár lenne, mivel minden pompásan meg 39
