Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Karl Kraus: A Császár megbízásából a Sixtus-levelek titkos futára: Erdődy Tamás gróf (1886-1931)
és általa készített békeajánlat tervezetét.86 Német részről azonban előbb kivárást fontolgattak egy Romániával kötendő békeszerződés lezárásának megtörténtéig, és sokkal inkább a még nyitott lengyel kérdés állt a tárgyalások középpontjában. Már közvetlenül Ferenc József császár halála után, 1916. november 21-én I. Károly rövid beszédet intézett a miniszterekhez, amelyben a béke megteremtését már kormányprogramjába emelte: „Meg vagyok győződve, hogy az urak ... engem is mindig támogatnak majd. ... A fő feladat mindenki számára egy Jó béke lehetőség szerinti előkésztése. ”a7 A népeihez intézett proklamációban is így fogalmazott: „Mindent meg akarok tenni, hogy a háború borzalmait és áldozatait a legrövidebb időn belül felszámoljuk, és a béke nehezen nélkülözött áldásait népem számára visszaszerezzük ...”.a8 Károlyt 1916. december 30-án koronázták Magyarország királyává. Az uralkodó ajándékaként a koronázási imazsámoly az Erdődy családé lett, akik azt kastélykápolnájukban helyezték el.29 Károly sürgetésére szövetségesei békaajánlatot tettek,30 amelyet 1916. december 12-én adták át az antant hatalmaknak. Ennek visszautasítása azzal fenyegetett, hogy Németországot a háborút kiterjeszti. Ennek egyik lényeges elemét a korlátlan tengeralattjáró-háború jelentette, II. Vilmos császár nem akart további engedményeket tenni, hogy valamiféle behatás a központi hatalmak belső gyengeségének táptalajául szolgáljon. Amikor egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az erőfeszítések meghiúsulnak, Károly XV. Benedek pápához (1854-1922, pont.: 1914-1922) fordult,31 hogy a német szövetségeseket önmérsékletére és további béketörekvésekre szólítsa fel. Am XV. Benedek közbenjárását П. Vilmos és a német hadsereg legfelsőbb vezetése visszautasította, és ahelyett következett az I. Károly által oly annyira megvetett korlátlan tengeralattjáró-háború.88 TITKOS DIPLOMÁCIA FELADATOK I. KÁROLY CSÁSZÁR MEGBÍZÁSÁBÓL Erdődy Tamást Vezzanoban, a fronton 1917. február 2-án táviratot kapott, amely- lyel a bécsi udvarba hívatták.33 Erdődy azonnal Bécsbe utazott, és február 5-én Badenben (ma: Baden bei Wien, Ausztria) a császári házban Károly kihallgatáson fogadta őt.3* Ennek hangneme - a megszokott módon - bizalmas volt. A császár tegezte Erdődyt és magyar keresztnevén, Tamásnak szólította, aki hangsúlyozta hűséges odaadását és célzást tett a tábori csendőrség veszélyes feladataira.88 A beszélgetés a háború kimenetéről folyt, és az éppen elért sikerekről. A császár megnyilvánuló pesszimizmusa valósággal irritálta a frontról visszatért és erősen motivált Erdődy Tamást. A császár aggódott, hogy minden siker dacára az antant országok nem lesznek legyőzhetek, továbbá, hogy német szövetséges által alkalmazott korlátlan tengeralattjáró-háború negatív és valójában kontraproduktiv hatást gyakorol a háború további kimenetelre, és nem utolsósorban a háború kiszé- lesedéseshez vezet, ráadásul tartott az Amerikai Egyesült Államok hadbalépésétől is. E körben a császár eltért korábbi álláspontjától, és helyeselte a német szövetséges által már régen elhatározott korlátlan tengeralattjáró-háborút.36 Károly ugyanakkor biztosította Erdődy Tamást békeszándékáról: ,JMindent meg fogok tenni ismét, hogy e háború, amilyen gyorsan csak lehet, befejeződjön. ”37 Ezen és a következő audienciákon Károly egyelőre még homályban hagyta a barátjának 36
