Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Adattár - Pittmanné Mikó Ildikó: Egy elfeledett grafikagyűjtő – Csillag Béla (1901–1934) emlékezete
engedték őket szabadon, ha a Vát községre kiszabott 150.000 aranykorona büntetést május 30-án kifizetik, különben a vármegyeház előtt nyilvánosan kivég- zik mindkettőjüket. Csillag Gézáné és a falu összegyűjtötte a hatalmas összeget. Ennek ellenére Csillag Béla Ausztriába menekült.8 Schoent kell idéznem, aki olyan szépen írta le, hogyan fordította a kényszerű száműzetést hasznosra: „Ezzel a sors kivetette szülőhonából, hogy végigtanulmányozza a Nyugat városait, és nyelvi meg gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodva, nagyatyja bankjainak és vállalatainak fáradhatatlan tisztviselőiéként élje nappal munkával, pihenéskor szórakozásokkal s gyűjtési kedvtelésekkel átszőtt életét Párisban, Bécsben, Bukarestben, Alexandriában, Kairóban, Csemowicban, Temesvárod... És megindította rendkívül jelentős zenei emlékeinek, ezüst ötvösműveinek, érem és plakettjeinek, bélyegeinek, faragott botjainak gyűjteménye mellé Pest-Buda ábrázolásainak a gyűjtését olyan szeretettel, mint aki megtalálta régi szerelmét... ”9 Nagy tervei voltak a Pest Budai metszetek gyűjtésével. A messze megsze- rezhetőket kezdte először gyűjteni és évtizedekre való kutatni valót gyűjtött össze váti kastélyukban. Tervei megvalósításában betegsége megakadályozta. Amikor érezte a kór elhatalmasodását, már csak a legkedvesebbel, a pest-budai gyűjteménnyé] foglalkozott. Váton, 1934. január 10-én, önkezével vetett véget életének. A helyi sajtó egy teljes oldalon foglalkozott halálának körülményeivel.10 Az egész falu búcsúzott Csillag Bélától. Mindig bőkezű és áldozatkész volt. A váti templom falába emléktáblát állíttatott az 1919. évi forradalom váti mártírjának, Farkas PHILLY PS ILLAG- BLAN К 69 Csillag Béla édesanyjának ex librise (Pitmann-gyújtemény) Csillag Béla portréja (Halász, 1930. 322. p.)
