Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Adattár - Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi ispotályok az újkorban. 1. rész – A városi ispotály vagy polgári gyámolda
szén 1809-ig,ae Az építkezésekről tervrajzok nem maradtak fenn, de az építési költségek alapján egy nagyobb, téglából épült, cseréppel fedett, földszintes épületet képzelhetünk el, amelyet Gegő Elek beszámolója is jól érzékeltet: cseréppel fedett, 6 tágas szobával, nagy konyhával, kamrával, pinczével, 's illő bútorzattal ellátott polgári kór- vagy jobban mondva korház ...”87 Egy 1814. évi leltár hasonló módon hat helyiségből álló épületet ír le: négy lakószoba (egy-három ággyal), egy betegszoba (10 ággyal) és egy kamra.88 A kápolnáról már jóval több adat maradt fenn. Az építés tervét a bíró 1822. augusztus 25-én jelentette be a város tanács előtt, eszerint „... Nagyon Feő Tisztel [endő] Szabó Imre Apátur és Szombathelyi Kánonok Úr a Szombathelyi Ispitályban hely lévén, az Ispitálybeli szegények számára imádkozó helet vagy is kápolna formát a hol utóbb abban misét mondani is lehessen maga költségén /; amint már Anreith György kőműves mester által a planum meg is tétetett;/ építeni szándékozik... ”89 Az építkezés minden bizonnyal már 1823-ban be is fejeződött, de erről a városi anyagban semmiféle dokumentum sem maradt, mivel a költségeket teljes egészében Szabó kanonok fedezte. A következő esztendőben azonban találunk egy bejegyzést az ispotályszámadásokban a kápolnával kapcsolatos asztalosmunkákról, amely egyértelműen utal az építés idejére: „Ezen még a múlt 1823ik Esztendőben a Városi Ispitál mellé ragasztatott, s Főtisztelendő Szabó Imre Kánonok és Apáturnak jótevőségébül föl építtetett Kápolnában tétetett asztalos munkáinak ára.”40 A kápolna felszentelésére azonban csak 1824. május 12-én került sor; erről a városi jegyzőkönyv így számol be: ,,F[ ő] Tisztelendő Török Jóseff Szombathely városi Plébános Ur által Káplán urak adstantiajaval számtalan hívek jelenlétében a Város Ispitallyaban Nepomuczenus Szent János tiszteletére építtetett uj Kápolna mái napon föl szenteltetvén benne Szent Mise is leg elsőben szolgáltatott. ”41 A késlekedés oka minden bizonnyal az volt, hogy az új egyházi épület számára a püspökség a misézési engedélyt csak 1824-ben adta ki, amiről a közgyűlési jegyzőkönyv ugyancsak beszámol.48 Érdemes néhány szót ejteni a kápolna védőszentjéről, annál is inkább, mivel ennek kapcsán egy további, a hely- és az egyháztörténeti irodalomban ismeretlen szombathelyi egyházi intézményt ismerhetünk meg. Mint korábban láttuk az ispotály patró- nájának Szent Erzsébetet tartották, akinek festménye is volt az épületben. Ennek ellenére az új kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték, aminek az lehetett az oka, hogy a szentnek volt egy kápolnája a közelben, amelyet éppen ebben az időben szüntettek meg. A városi jegyzőkönyvnek a felszentelésről szóló bejegyzése azt is elmondja, hogy „a Gyöngyös vizént túl a Molnár ház és Győri Ferencz réttye között helyheztetett Szent János Ó Kápolnácská- jában lévő oltári requisitumok”48 az új kápolnába kerültek át. Ez az építmény nemcsak egy szokásos szoborfülke lehetett a Gyöngyös hídja mellett, hanem egy kisebb kápolna, amint láttuk ugyanis itt oltárfelszereléseiről esik szó, sőt a bejegyzés a kulcsairól is említést tesz, tehát zárt épület volt.44 Sajnos az épületegyüttesről - ispotály és kápolna - egyelőre nem ismerünk semmiféle ábrázolást, pedig tervei elméletileg fennmaradtak. Ugyancsak a városi 46
