Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)

Wirth Zsuzsanna: A Holokauszt szombathelyi evangélikus áldozatai

vasárnap az ev. másik vasárnap a ref. lelkész tart istentiszteletet. ”46 1944. jú­nius 18-án Jakab Miklós segédlelkész jegyezte be a naplóba a gettóban tartott istentiszteletet47 A fentiekből kiderül, hogy az evangélikus és a református lel- készi hivatal összehangolta tevékenységét. Római katolikus együttműködésre nem találtam utalást. Elgondolkodtató tény, hogy országos szinten sem jött létre összefogás. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás elutasította az Evangélikus Egyetemes Egyház és a Református Konvent, illetve Raffay Sándor evangélikus és Ravasz László református püspök által a konvertiták érdekében javasolt kö­zös fellépést. Külön-külön tárgyaltak a kormánnyal.48 A hivatalos állásfoglalással párhuzamosan milyen lehetett a gyülekezeti ta­gok megnyilvánulása a megalázó rendeletekkel, a gettósítással, a deportálással kapcsolatban? Már csak véletlenül előbukkanó emlékfoszlányok utalhatnak rá. Valószínű­leg a tájékozatlanság határozta meg és a megfélemlítés. Volt példa az együttér­zés, jóakarat, tisztesség meghatóan egyszerű, ám öntudatlanul hősies megnyi­latkozására. A Szabó (Szitás) faáru kereskedőcég tulajdonosának Kőszegi utcai otthonában beszélgetés közben elhangzott ugyan az óvatos kérdés, hogy nem lehet-e baj abból, amit a nagymama tesz. Szabó Józsefné ugyanis ebédet küldött a gettóba az „üzletbarátoknak''. Lelkiismerete szerint, becsületből cselekedett.49 Iíj. Vitális Károly kelme-, fonalfestő és vegytisztító iparos, Kőszegi utcai la­kos így emlékezett az 1950-es években önéletrajzában: „Egy alkalommal 1944 elején találkoztam a Széli Kálmán utcában dr. Dénes Imrével, iskolatársammal és Donáth Miklós kereskedővel. ... Szépen összehúzódtunk, halkan mondtam el mondanivalómat. Nem tudtam befejezni, mert a Tanai ház kapujából gyors tempóban hozzánk lépett egy ismeretlen fiatalember, megfogta felöltőm ujját és nem mondhatnám, hogy valami szelíden, behúzott a kapu alá. Igazolja magát - polit, nyomozó. Ezzel a kérdéssel tört rám: maga defetista, mivel destruálta azokat a koszos zsidókat? ... Végül is azzal vágtam ki magamat, hogy Donáth üzlettársam, Dénes dr. pedig közös ügyvédünk. Ezzel a fiatalemberrel a későb­bi időkben is találkoztam néhányszor. Csodálatosképpen mindig akkor, amikor zsidó ismerőseimmel álltam le еду-két szóra. ”80 Június végétől megszakadt a kapcsolat minden formája az eldurvult bánás­mód és a gettólakók áthurcolása miatt a Magyar Motor és Gépgyár területére. 1944. július 6. után kompromisszumos miniszterelnöki rendelet módosítás történt a konvertiták érdekében, már akiket átmenetileg megmentett a depor­tálás leállítása. Elkülönítve az izraelitáktól „a megkülönböztető jelzés viselésé­re köteles azon zsidók, akik keresztény vallásfelekezet tagjai a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetsége elnevezésű önkormányzati és érdekképvisele­ti szervezetbe tartoznak. ”S1 A protestáns egyházfők július 16-án fölolvasandó körlevelet intéztek a lelkészekhez: tájékoztatják a gyülekezeteket, hogy mind­két egyház vezetősége „a zsidókérdés kapcsán, különösen a megkeresztelkedett zsidók érdekében ismételten eljárt az illetékes kormánytényezőknél és ezirányú fáradozásait továbbra is folytatja.”™ Azonban 1944. október 15., a nyilas hata­lomátvétel után már nem jelentett menekvést semmiféle mentesség. Veszélybe 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom