Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Wirth Zsuzsanna: A Holokauszt szombathelyi evangélikus áldozatai
ból egyik tanúja Lingauer Albin újságíró volt (akinek felesége, Hainzmann Emília, evangélikus), keresztapja dr. László Kálmán ügyvéd, a gyülekezet felügyelője. Az 1922-1932 közötti évtizedben 22 alkalommal találkozunk Pécsi Henrik nevével mint aktív presbiter és pénzügyi bizottsági tag az egyháztanács, a pénzügyi bizottság és a gyülekezeti közgyűlések jegyzőkönyveiben. 1932 tavaszán Budapestre költözött. Jegyzőkönyvi köszönettel búcsúzott tőle a presbitérium. Ezek az iratok nemrég kerültek elő.11 Pick György Dávid mezőgazdasági bérlő keresztszülei Ferenczy József kereskedő, gyülekezeti gondnok feleségével, Zimmermann Henriettával. Nyugtalan életútján múló felszínes epizód volt a vallásváltoztatás. Két esetben vegyes házasság köttetett. 1906-ban az evangélikus Gráf János és izraelita Berger Gizella között.18 1915-ben a református Greisinger Ilona ment féijhez Zichn Alfréd budapesti izraelita ügyvédhez. A szülők, a polgári iskolai tanár házaspár városunk társadalmi - kulturális életének jól ismert szereplője volt. Greisinger Ottó evangélikus presbiter, felesége, Kerecsényi Ilona a Protestáns Nőegylet aktív református tagja, a nők jogkiteijesztése érdekében vívott harc országosan is fellépő képviselője.18 A Nagy Háború előtt még nem váltott ki komoly társadalmi megütközést egy furcsa fordított áttérés. Barti Lídia kemenesmihályfai születésű, Szombathelyen dolgozó cselédlány, miután három törvénytelen fiúgyermeknek adott életet, házasságot kötött 1914 augusztusában az izraelita Wurmfeld Sándorral. Áttért, a törvényesített gyermekeket is izraelita vallásúnak nyilvánították.14 Rendeződni látszó életükben ez lett a későbbi tragédia előidézője. A második áttérési hullám az 1919-1925-ös időszakban jelentkezett. 1916- 1928 között Kapi Béla ágostai hitvallású evangélikus püspök-lelkész megbízásából a mindenkori másodlelkész végezte a protestáns lelkészi hivatal adminisztrációját. A keresztelési anykönyv Jegyzetek rovatából a Szombathelyen lakó áttérők esetében eltűnt a zsidó eredetre utaló bejegyzés, legfeljebb egy iktatószám szerepel. Csak a kereszteltek életkorából és szüleik vallásából („izr.”) lehet nyomukra bukkanni. A kilépéseket dr. Horovitz József főrabbi előtt jelentették be. Az iktatószámok a tanúsítványokra utalnak. Négy alkalommal nem helybeli lakosok jelentkeztek, nyúlván csak a hivatalos eljárás lefolytatása céljából. Eislitzer Lajos Ernő leányával, Elzával Klostemeuburgból jött 1919 augusztusában. A feleség, Fulda Anna Hauser is itt tett bejelentést a rabbi előtt áttérési szándékáról, de az ő keresztelésére nem találtam bizonyítékot.18 Büki lakosok voltak Scheier Katalin, Scheier Adolf evangélikus vendéglős leánya, és édesanyja, Kohn Katalin. Utóbbi Szűkíts Jó- zsefné néven jelent meg a rabbi előtt 1922-ben. Nincs eligazító utalás családi viszonyaikra.16 Hellmann Róza/Rózsi Szombathelyen született, Zalaszentgrót- ról hozott elbocsátó igazolást, Mikospusztán lakott. 1923-ban áttérése után 1 hónappal házasságot kötött Nagy Miklós evangélikus mikospusztai uradalmi intézővel.17 Schönfeld Anna lakáscíme 1925-ben Battonya. Őt Kovács Elek református hitoktató lelkész keresztelte.18 A helybeliek közül egy a református, négy személy az evangélikus vallásra tért át. Freund Aladár kereskedőt 1919-ben Somogyi Gyula egyházasrádóci 32
