Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel
kapitányt06 1648. november 14-én egyidejűleg választják meg Zala és Somogy vármegye alispánjává.00 1652-ig tölti be hivatalát, amikor is lemond posztjáról.08 Mikor Eördögh István 1656-ben megköti a fent idézett, Nádasdy (III.) Ferenc számára jóval előnyösebb szerződést, lényegében zálogszerződést, - amikor is az 1655-ben Zala vármegyei birtokaiért megkapott Sopron vármegyei Pusztacsalád és Keczel falvakat a Vas vármegyei péterfai majorra, Esztergács és Ötvös nevű két falura cseréli el - a család már megállíthatatlanul az elszegényedés és a fiágon történő kihalás felé tart. Mint fentebb láthattuk, ekkorra már az ivánegerszegi kastély és tartozékai sincsenek az Eördögh család tulajdonában, így a korábban tekintélyes pozícióval és vagyonnal rendelkező Eördögh István élete utolsó éveiben csak a Nádasdy által neki juttatott viszonylag jelentéktelennek tekinthető birtokokkal rendelkezik. Eördögh az 1655-ben megkötött (1656. április 6-án módosításra kerülő) csereszerződést követően még egy rövid ideig pölöskei várkapitányként szolgál, majd 1656-ra Egerszeg várába vezénylik,00 ahol már korábban is helyettesítette annak elöljáróit.70 Valószínű, hogy pölöskei kapitányi tisztségében íródott utolsó jelentése az az 1656. május 10-én helyben kelt levél, amelyben a vitézlő népet érintő ügyekről ír Batthyány Adámnak.71 Visszavonulásában szerepet játszhatott megromlott egészségi állapota, amelyről 1651-től több alkalommal is panaszkodik Batthyánynak.78 1657-ben már Péterfán (lásd az 1656. évi szerződésben említett kályhás szobát) találjuk.78 Eördögh István élete utolsó éveiben tehát a sárvári vár tőszomszédságában lakik, tovább szolgálva74 korábbi elöljáróját, az országbírót. Nádasdy (III.) Ferenc szolgálatában áll még 1664-ben kelt, utolsó ismert levelének megírásakor is.78 Valószínű, hogy ezt követően hamarosan elhalálozik. A Pölöskétől megvált egykori várkapitányt fiú utód hiányában már életében magvaszakadtnak nyilvánítják, ami valószínűleg Eördögh beleegyezésével történhetett csak. I. Lipót (1640- 1705) 1659 végén Eördögh megbízójának és elöljárójának, Nádasdy (III.) Ferenc országbírónak adományozza Pölöske várát és tartozékait, akit azután majd 1660-ban beiktatnak új birtokaiba.70 Eördögh István családjáról alig lehet megtudni valamit leveleiből.77 Leszármazol közül csak egyik lányának, Törjék Istvánnénak, neve bukkan fel Batthyányhoz küldött egyik üzenetében, amikor is 1653-ban Sallér Istvánnal kötött házassága alkalmából a várkapitány 2-3 hét szabadságot kér felettesétől, hogy részt vehessen gyermeke menyegzőjén.78 Tulajdonképpen Eördögh Borbáláról78 van szó, aki jakabházi Sallér Istvánnal lép házasságra ekkor. Egyéb források szolgálnak adatokkal további leszármazókról. 1671-ben már Eördögh Katalin, Zámbó Ferencné tiltását jegyzik be a káptalani jegyzőkönyvbe a péterfai birtok és Ötvös, valamint Esztergács prédium elidegenítése ellen.80 A tiltás a fenti birtokok kapcsán az örökösök, néhai Rajky Jánosnak, Eördögh Judit özvegyének leszármazóira vonatkozik. Eördögh István után tehát további két lány maradt, Judit és Katalin. Juditról, akit a fent idézett csereszerződésben is megneveznek, csak annyit tudunk, hogy Rajky János felesége volt és 1671-ben már sem ő, sem pedig férje nem él, árvákat hagyva 11
