Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)

Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel

Esztergács az első katonai felmérés térképén (Az Első Katonai Felmérés, 1763-1785. [Magyar Királyság] [1:28 800], Térkép. Bp.. 2006. DVD-ROM)

pesítésére, hanem kiteijedtek újjobbágyközösségek alapítására, vagy olyan helységek újjáélesztésére is, amelyekből már a harcok kezdete előtt kihalt az élet.”10

1630. június 19-én kelt Nádasdy Pál (1598-1633) telepítő levele, amelyben a sárvári várhoz tartozó Esztergács nevű pusztájának „megszállítására” engedélyt ad Ható Mártonnak, egyben mindenkorra mentesítve őt és utódait mindennemű szolgálat és adózás alól, minden utána megtelepedőnek pedig 10 évig biztosítva a fenti kedvezményeket. A telepítőlevélnek megfelelően a telepesek a szabad évek után is csak zsellérül tartoztak szolgálni.20 (Lásd 1. sz. függelék.) Ható Márton, neve után ítélve, nem a környéken élő gazda lehetett, feltehetően az uradalom erre az alkalomra szerződtette, feladata végeztével eltávozott.

A telepítés gyors megtörténtét és eredményes voltát igazolja, hogy három év múlva, 1633-ban, Kis Bertalan evangélikus püspök Nagyölbőn tett egyházlátogatása idején Esztergács lakói a hozzá legközelebb eső, és a sárvári uradalom többi falujához hasonlóan lutheránus vallást követő nagvölbői

7