Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel
Esztergács földrajzi elhelyezkedését eddig jórészt ismeretlen 18-19. századi kéziratos térképek, történetét pedig 15-18. századi csak kisebb részben publikált levéltári források alapján lehet feltárni. Magyarország első katonai felmérését 1780 és 1784 között végezték. A felvétel katonai topográfiai térképei az ország egész területét bemutatják. A felmérés Vas vármegyét is rögzítő térképszelvényei jelentik Esztergács puszta legkorábbi ismert megjelenését történelmi térképeken.8 A térkép alapján Esztergács puszta Nagyölbő9 területén feküdt, a szomszéd településekhez viszonyított helyzete pedig a következőképpen adható meg: Nagyölbőtől D-re, Bögöttől EK-re, Váttól K-re, Rábasömjéntől Ny-ra (DNy) a Kőris-patak bal partján, egyhe emelkedőn helyezkedett el. A katonai felvételhez készült szöveges országleírás a major földrajzi viszonyairól azt úja, hogy szomszédos helységektől, Alsószelestétől10 és Szentkút- tól11 1, illetve 1 Vz órányira fekszik13 a Kőris patak mentén, területét magas törzsű tölgyerdő és bozót borítja, rétjei inkább nedvesek, mint szárazak, Bőgőt felé mocsarasak, szilárd épületek állnak a területén és az utak minősége rossz.18 ELŐZMÉNYEK A telepítés előzményeinek megismeréséhez a sárvári uradalom rövid története adhat kiindulópontot. Sárvár várát tartozékaival együtt Zsigmond király (1368-1437) adományozta 1390-ben a Kanizsaiaknak, és az kisebb megszakításokkal több mint 140 évig a család birtokában maradt. Amikor a család utolsó férfitagja, Kanizsai Ferenc (1524—1532), 1532-ben meghalt, a vár és az uradalom testvére, Kanizsai Orsolya (1523-1571), és Nádasdy Tamás (1498- 1562) között megkötött házasság révén a Nádasdyaké lett, és Nádasdy-birtok maradt közel 150 éven keresztül.14 így e két család levéltári forrásainak áttekintése vihet közelebb Esztergács keletkezéstörténetének megismeréséhez. Kiderül az uradalmi összeírásokból, hogy Esztergács helynév már 17. századot megelőzően is létezett. A Kanizsaiak 1492. évi latin nyelvű urbáriumában találunk először adatokat a kérdéses területről. A család ölbői birtokainak ösz- szeírásakor ekkor számba veszik Esztergács nevű rétjüket is (gratum habent communiter quod vocatur Esthergach”), amelyet Kanizsai György (1471- 1510), illetve néhai Kanizsai (II.) László (1431-1478) fiai birtokoltak.15 A terület az 1630-as évek előtt teljesen lakatlan volt. Ezt indirekt módon igazolja, hogy az 1538-tól kezdődően fennmaradt vármegyei portális vagy dikális összeírásokban nem található meg,16 és az 1598-ben elrendelt házösz- szeírás sem veszi fel.17 ESZTERGÁCS KELETKEZÉSE ÉS PUSZTULÁSA (1630-1677) A Kőris patak partján, egy kaszálóréten alakult új falu létrejöttét a 17. század első harmadában a Habsburg és az Oszmán Birodalom között a Magyar Királyság teljes meghódításáért folyó tizenötéves háború (1591-1606) lezárását követően országosan meginduló telepítési folyamatnak köszönhette.18 ,/l század első harmadában kibontakozó telepítések nem szorítkoztak a rommá lett falvak bené6
