Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
létszámú végváriak gyengeségét érzékelve egyre rendszeresebb és egyre provokatívabb portyákra vállalkoztak.90 Az 1642 és 1644 közötti két év során csak a körmendi sereg esetében 23 lovas és 53 gyalogos katona vesztette életét.91 Mindezek mellett számos missilis tudósít a kanizsai törökök gyülekezéséről, valamint portyáikról. Az egymást váltó pasák beiktatásuk alkalmával szintén nagyobb vállalkozások révén igyekeztek „letenni névjegyüket” az adott vidéken.92 így a meggyengült zalai védelmi vonalon átjutó portyák rendszerint eljutottak a Rába mellékére, ahol pedig értelem szerűen az átkelést biztosító hidak és kelők környékét célozták támadásaikkal. A korábban hozott góréépítési és a javításukra vonatkozó intézkedések ellenére, a fenyegetés folyamatos volta miatt szükség volt a század közepén a górék, őrházak helyének és számának a dolgát meghatározni. 1653 decemberében a vasi górék helyét és számát illetően ekképpen határozott Vas vármegye közgyűlése: ,„4z górék dolgát az nemes vármegye úgy limitálta, hogy 6 góré legyen az Rába mellett: az egyik Hidvégnél, másik Hidashollósnál kit be is köll palánkoz- ni, harmadik Molnasszecsődnél, negyedik gasztonyi határban, ötödik az tiszta- marki03 előbbi góré, hatodik szentmihályi határban Patzona háza94 felé.. A95 A vármegye határozatában szereplő hat góréhely közül három a folyó Körmendtől Zsennyéig tartó szakaszán helyezkedett el, a másik három pedig a Szentgotthárd és Csákány közti szakaszon. így a bemutatott folyószakasz átkelőinek ismeretében bizton állítható, hogy a hat góré állítása hiánypótló szereppel történt, mivel az említett két folyószakaszon a hidak és kelők védelmét nem biztosította épített védelem. A Körmend és Zsennve közti szakaszon létesített strázsahelyek elsődleges feladata a Rábán található hidak védelme volt. Ugyanakkor visszautalva a már feljebb említett, 1641. évi vármegyei bejegyzésre, Híd- vég esetén a nagyszámú kelő létezése is indokolttá tette az őrhely felállítását.06 A Rába felső szakaszán, a Szentgotthárd és Csákány közti szakasz a török által gyakran támadott területek közé tartozott, így folyamatos őrködésre volt szükség.97 Ezért határoztak a Csákány és Szentgotthárd közti szakasz biztonsága érdekében a gasztonyi, a tisztamarki és a patzonaházi góré építése mellett. Ezek mellett góré létezett a fontos csörötneki átkelőnél is.98 A csörötneki gázló jelentőségére utal, hogy a vármegye már 1602-ben arról határozott, hogy a Rába folyó partján és gázlójánál, Csörötnek posessio határában castellumot kell építeni.99 Arra, hogy a nevezett castellum felépült volna, nincs további utalás, azonban a csákányi várkapitányok leveleiből kitűnik, hogy a 17. század közepén létezett egy, az átkelőt szemmel tartó góré. A hídra vigyázó hidashollósi góré, a statutum szerint erődítését illetően kiemelkedett a többi közül, mivel palánkkal rendelkezett, ennek ellenére nem lehetett tartós, hosszú életű építmény, és idővel elenyészett. Ugyanis Csányi Bemát csákányi kapitány 1658-as leveléből arról értesülünk, hogy Csányi meg kívánja venni a két Hollóst (Egyházas- és Hidashollós) Batthyány Adámtól, annak ellenére, hogy környékük a törökök pusztításai és rablásai miatt pusztasággá vált, valamint emellett a nehéz helyzetre tekintettel lévén kéri urát, hogy a hídon had építsen valami erősséget, amelyből vigyázhatnák a környéket.100 42
