Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
török lovas is kémleli gázló után kutatva, és miután az alacsony vízállás miatt több gázló is járható, így azokat ’’megjárták” és több embert el is raboltak.49 Az ilyen, és ehhez hasonló esetek elkerülése végett igyekeztek a folyó két partját összekötő gázlókat és az átkelőket megszüntetni illetve lezárni. Tisztítás, bevágás, fentőzés A kelők lezárása és a folyó védhetővé tétele érdekében a legelső és az egyik legfontosabb dolog volt a folyó medrének kitisztítása a védelembe bevonni kívánt folyószakaszokon. A folyó „purgálásakor” a folyó által szállított uszadékok és egyéb hordalékok eltávolítása, a meder kiszélesítése, kimélyítése, adott esetben pedig a meder elterelése történt meg. így a meder tisztítása nem feltétlenül számított önálló védelmi intézkedésnek, hanem inkább egy, a védelmet megalapozó előmunkálatnak tekinthetjük. A meder tisztításának legelső lépéseként a vármegye biztosok küldését kérte a nádortól, akik miután megvizsgálták a Rába folyó folyását és medrét, előírták, hogy milyen módon is történjen a folyó medrének megtisztítása.50 A purgálásra többnyire tavasszal került sor és szorosan kötődött a folyón eszközölt további védelmi munkálatokhoz. Azonban első lépésként a tisztítást vitték véghez, amit alátámaszt az is, hogy a vármegyei statútumokban szereplő, és a Rába tisztítására vonatkozó bejegyzések, a purgálás időpontját általában a tavaszi hónapokra - többnyire március, április, esetleg május - tűzték ki. A munkálatok elvégzésére a vármegyék az egyes szolgabírók járásait kötelezték, méghozzá olyan módon, hogy bizonyos számú füstönként, vagyis háztartásonként 1-1 embert kellett kiállítani, amely munkások általában egy héten keresztül tartoztak a tisztítási munkákat elvégezni.51 Mindezek mellett a nádor kérésére a megyében élő főurak pénzzel vagy munkások kiküldésével adtak segítséget a munkálatokhoz.52 A Rába tisztítása, a folyó Győr megyei szakaszán hasonló szisztéma szerint alakult. A tisztítási kötelezettség végrehajtására ugyancsak a szolgabírók járásait rendelték, amelyekből meghatározott számú jobbágy után egy munkást kellett kiállítani, akik a Vas vármegyei gyakorlathoz hasonlóan egy héten át tartoztak jelen lenni a purgálási teendőknél.53 Ezzel szemben a folyón való konkrét védelmi munkálatok csak ezen művelet után következtek. A vármegye részéről már Kanizsa eleste előtt is találkozunk a Rába védelmét célzó munkálatokkal.54 A kelők lezárásának legegyszerűbb módja az ún. bevágás volt. A bevágás művelete nem volt más, mint amire 1599. év nyarán Nádasdv Ferenc a Dunántúli keület főkapitánya,55 Vas vármegye főispánja, maga is jelentős Rába menti birtokok ura a török hadsereg közeledésének hírére utasította a megyét: „... a Rába folyón lévő átkelőhelyeket... mindenütt zárják el az erdők fáinak kivágásával és egymásra halmozásával... ”5<i Ezzel az egyszerű művelettel a kelőhöz vezető utat lezárták, az átkelőhelyet pedig meg- közelíthetetlenné, használhatatlanná tették. Ez mellett még számos közgyűlési határozat rendelkezik az átkelők lezárásáról. A vármegye a folyóhoz kötődő tisztítási munkálatokhoz hasonló struktúrát követett a kelők bevágásakor és a fentőzésekkor is. A vármegye lakosságát a szolgabírók járásából háztartásonként rendelték ki annak érdekében, hogy 37
