Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
A „Kanizsa ellen vetett"főkapitányság a 17. század közepén mentén, amelynek segítségével hatékonyabbá tehették a védelmet, valamint a folyó Vas megyei szakaszán foganatosított munkálatok hogyan illeszkedtek az egységes védelmi struktúrába? VÉDELMI MUNKÁLATOK A RÁBÁN Hidak, kelők, gázlók A Rába völgye a kora újkorban árvízveszélyesebb volt, mint napjainkban, valamint meanderezése révén számos holtágat, partszakaszt, vándorszigetet hozott létre. Mindezek a természeti változások azonban önmagukban nem voltak elegendőek a folyó mögötti terület védelméhez, azonban kiváló alapot nyújthattak egy sikeresen működő védelmi vonal felállításához, amelyet már a 16. században is felismertek. A „Dunántúli” országos főkapitányi pozíciót 1542-től1* betöltő, és jelentős dunántúli birtokokkal rendelkező15 Nádasdy Tamás volt az első, aki 1544 novemberében megtette az első kísérletet a folyó vonalának katonai felmérésére Kapuvártól egészen Szentgotthárdig.115 A megfelelő védelmi rendszer kiépítése a folyón azonban Kanizsa 1600. évi eleste után vált sürgetővé. A folyó tulajdonságai által megalapozott védelem hatásfokának a növelése, különféle és egymásra épülő védelmi munkálatokat kívánt meg. Erre azért volt szükség, hogy a folyón való átkelést a gázlókról és révekről lehetőleg a védelemmel ellátott hidakra szorítsák, valamint, hogy megakadályozzák a Rábán „hajókkal” való átkelést, ezáltal növelve a védelem hatékonyságát.17 De hol is voltak átkelésre alkalmas, és védelmet igénylő helyek a Rába Vas megyei szakaszán? 33 Végvár >200 fős keretletszámü helyőrséggel Végvár 100-200 fos keretlétszámú helyőrséggel Végvár 50-100 fős keretlétszámú helyőrséggel Végvár 50 fő alatti keretlétszámú helyőrséggel
