Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
IS A RATI I ÄSOLT A RÁBA MINT VÉDELMI VONAL A 17. SZÁZADBAN- VÉDELMI MUNKÁLATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK A FOLYÓ VAS MEGYEI SZAKASZÁN BEVEZETÉS Magyarország 16-17. századi történelme szervesen összefonódott az Oszmán Birodalom európai jelenlétével. Buda 1541. évi eleste után az ország területe hosszú időre három részre szakadt, ennek ellenére a 16-17. században Európa és elsősorban annak középső régióját magába foglaló Habsburg Birodalom mégis alapvetően rá volt utalva a Duna menti Magyarországra. Elsősorban országainak és határainak biztonsága érdekében, mivel ebben az időben a hatalma zenitjére érő Oszmán Birodalommal szemben a keresztény Európa védelmét leginkább a királyi Magyarország, illetve az annak a területén húzódó, és a természeti környezet elemeit is felhasználó védelmi rendszer biztosította. Azonban ez a védelmi rendszer nem alkotott tökéletesen záró határsávot, így az a mögött fekvő területek védelme érdekében szükség volt egy másodlagos védelmi vonal szervezésére is. Ennek megfelelően kapcsolták be a védelembe a Nyugat-Dunántúl egyetlen védhető természeti akadályát, a Vas megyét észak-déli irányban átszelő Rába folyót, amely mint egy utolsó vonalként védelmezte a még hódolatlan magyar területeket, valamint az osztrák tartományokat. Talán az óriási menv- nviségű iratanyag átnézését igénylő hosszú és aprólékos munkára, vagy talán a hadtörténettel foglalkozó kutatók alacsonyabb számára vezethető vissza, hogy napjainkig nem készült a Rába folyó védelmi vonalának teljes mechanizmusát, áttekintő írás, de még a védelmi munkálatok egyes elemeinek részletekbe menő analizálására sem történt kísérlet. A Rába menti határvédelemhez kötődő Batthyány család magánhaderejének és szervitorhálózatának szervezetével, javadalmazásával, rendtartásával elsőként 1981-ben Varga J. János foglalkozott, amely munka mind a mai napig alapműnek számít a témában.1 A nagyobb Rába menti helyek történetére, úgy, mint Körmend történetére számos feldolgozás látott napvilágot mind a hadügyi, gazdasági és társadalmi kérdések szempontjából. Csákány esetében Bogárdi Jánosnak, a település 17. századi hadtörténetével foglalkozó dolgozata a legteljesebb feldolgozás.a Azonban közvetlenül a folyóhoz kapcsolódó, és azon végrehajtott védelmi intézkedésekkel csak Benczik Gyula,8 valamint Gellén Zsolt foglalkozott egy 2000-ben megjelent tanulmányában. A végvidék mögött, másodlagos védelmi vonalként húzódó Rába folyó mentén jelentős birtokokkal rendelkező Batthványakhoz kötődő, sokrétű gazdasá31
