Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Gál József: Szombathely zenéje. – Szólisták koncertjei a 19. század második felében. 2. rész

kész művész benyomását kelti. Mikor vonóját a húrokra illeszti, mélytüzű fekete szemében ihletség ragyog."151 Bemutatta a műsorán szereplő alkotásokat: 1. Ernst H.V.: fis-moll hangverseny 2. Tartini Giuseppe: Sonate ou le trille du diable. 3. Godard: Berceuse - az újabb francia stíl képviselője 4. Bassini: Ronde des tutius 5. Paganini: Angol-himnusz változatok. Ráadásként Ries Perpetum mobile.158 Az előadásról így ír: yrBámulatot kelt az az öntudatos nyugalom és hidegvér, amellyel a művész a legóriásibb nehézségeket látszólag a legnagyobb könnyű­séggel győzi le. Mikor egy-egy legmagasabb flageolet-hangot fog és már vonóját végighúzta, a leglassúbb tempóban csúsztatja a vonót legvégső hegyéig és eköz­ben változatlanul és tisztán halljuk ugyanazt a hangot: mintha mutatni akar­ná, hogy eme nyaktörő nehézségű fogások mellett annak a hangnak a porciká- ját is hatalmában tartja... Az ünnepelt ifjú művész, eltekintve attól, hogy csinos fiú, diadalmasan mint egy ifjú hős és mint a teremtés ura állott bizonyára a jelenlévő hölgyközönség előtt ami megmagyarázza, miért kedvelik őt a hölgyek annyira."153 Hegedűje egy 1725-ben készült Josephus Quarnerious-féle darab. A Szombathelyi Újság kritikusa is elismeri az ifjú művész ámulatot keltő techni­kai tudását, a „technikai virtuozitás csodás birtoklását",154 ám megállapítása szerint még „nem kifoirott művész."155 „... önállóságról,fölfogásról, irányról még nem igen lehet beszélni. ”158 Ezt ifjúkorával menti, hiszen még nem volt ideje arra, hogy „általá­nos művészeti dolgokkal, a zene belső titkaival"157 való foglalkozásra nem volt ideje. Óvja attól, hogy az állandó hangversenyezés miatt ez kimarad művészetéből. Műsorát változatosnak tartja, megfigyelése szerint különösen Emst „ha­talmas fisz-moll hangversenye”158 ejtette bámulatba a hallgatóságot. Tartini bizarr szerzeményét, az Ördögtrillákat felülmúlhatatlan precizitással szólal­tatta meg. Godard Bercuese-jét, Bassini egyik darabját „finom nüanszirozás, hangfestés s a könnyed zenének kiváló interpretálását hallottuk."150 A Paga- nini-darab a zenei technikának „káprázatos mutatványait” párját ritkító töké­letességgel adta elő „teljes szerénységgel” az ifjú művész. A közönség minden szám után lelkesen ünnepelte, éljenezte a hegedűst, aki a ráadás számával tette felejthetetlenné az estélyt.160 A Vasmegyei Napló viszont nem tartotta érdemesnek a koncertet arra, hogy akár egyetlen sorral is megemlékezzék róla. Szombathelyi tartózkodása alatt találkozott Ribarits János nevű helyi „he­gedűcsinál óval” is, akivel a régi hegedűkről beszélgetett.161 A Kubelik koncert kritikusa Y, Rőthv László a Dalosegylet pénztárosának és Hidassy Kornél püspöknek a temetésén elhangzott zene ürügyén elemezte az egyházi zenét is.168 A szombathelyi kereskedelmi kör 1900. december 2-án tartott hangversenyt. December 15-én pedig Kurt Mela koncertjét hallotta a közönség. A bécsi művésznő „szigorúan klasszikus programja művészi csemegének mutatkozott: másrészt, akik a nagyközönség ízlésével is számolni akartak, úgy vélték némi­66

Next

/
Oldalképek
Tartalom