Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Gál József: Szombathely zenéje. – Szólisták koncertjei a 19. század második felében. 2. rész
véget - hogy hamarosan szeretnének átesni a dolgon,”80 A közönség jó közérzetét a műsor hosszúsága mellett a színházat megtöltő augusztusi hőség is rontotta. A történelmi hangverseny azonban így is az országszerte erősödő nemzeti identitás, a hazafias érzés „dokumentációja” volt.81 Az 1993-as esztendő az előző évekhez képest szerényebb programú volt. A különböző egyletek megtartották szokásos kulturális programjaikat, amelyek ének és zeneszámokat is tartalmaztak, előadásokat hallgattak az egybegyűltek, például a Katolikus Legényegyletét a püspöki iskolában.82 Áprilisban ismét a város vendége volt Grünfeld Alfréd, aki a Sabaria dísztermében zsúfolt nézőtér előtt adott koncertet. Az öt számból álló érdekesnek és változatosnak tartott műsor számai nem ismertek, Játékának természetessége viszont elragadta a hallgatóságot".83 Az esztendő legjelentősebb kulturális programjainak (május második fele) egyike Jászai Mari és társainak műsora. Az előadáson Polónyi Elemér zongorázott Hilgermann Laura dalénekesnő énekelt. 7 számból álló műsoruk: 1. Chopin és Moszkowszki - Polónyi 2. Kiss Józsefi Jehova - Jászai Mari 3. Stradella (16. sz.) Nagy ária, Mozart Bölcsődal Hilgermann - Polónyi 4. Liszt Ferenc Nagy ábránd a Lucia dallam felett - Polónyi 5. Arany, Petőfi, Kiss József versek - Jászai 6. Musset, Mignon, Bajazzók, Hubay - dalok - Hilgermann 7. Polónyi: Magyar ábránd.84 Az előadásról csak néhány mondatos értékelés jelent meg. „ Jászai, Hilger- mannn és Polónyi ... sokkal magasabban állnak művészi tekintetben, semhogy kritikánk nem a legkedvezőbb lenne’,8S - írta a beszámoló. Azt viszont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a bécsi Stingl Testvérektől kölcsönzött zongora minden várakozást felül múlt.86 A június 19-ére hirdetett Gabányi-Zilahy-Singhofer estély az érdeklődés hiánya miatt - 15-en váltottak jegyet - elmaradt. Korholta is az újságíró a szombathelyieket az értékes muzsika iránti érdektelenségük miatt.87 Az 1894-es esztendő sem nagyon bővelkedett vendégművészek fölléptével, illetve akik jöttek vagy jöttek volna, nem nyerték meg a közönség rokon- szenvét. Ezért nehezen érthető az a többször is leírt és bizonyára elhangzó mondat, amely a város kulturális életét sivárnak minősíti. A megállapítás a közönség érdektelenségére vonatkozott. 1894 márciusában újra megérkezett Káldy Gyula és a tanítványaiból álló 11 tagú együttes. Az előre jelzett 11 szám zöme operaária (Bánk bán, Hunyadi László), amelyet a tanítványok adtak elő. Vörösmarty Szép Ilonkája is hallható volt. ,„4 mi sivár zenei életünkben mindig esemény számba megy egy olyan hangverseny, mint Káldy Gyuláé, aki az énekesek hangszeres kísérője volt. ’,88 Május 16-án a Hungáriában a Halmi házaspár adott műsort. Meghallgatásukra eziittal is csak csekély számba mentek el a hallgatók. A házaspárról megtudhattuk, hogy Halminé remekül kezeli a citerát, Halmi Lajos pedig a hegedűt. Halmi ráadásként „szavalatokkal is produkálta magát."m Az 60
