Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Gál József: Szombathely zenéje. – Szólisták koncertjei a 19. század második felében. 2. rész
szerint saját darabjából áll. A zongorakísérő a helyi Knebel Jenő.85 A koncerten ismét csak kevesen jelentek meg. ,/lzo/c azonban, akik a rossz idő dacára eljöttek igen meg voltak elégedve a művészi játék által s a hangverseny után többen fel is szólították Schmidt-Valent urat egy második rendezésére, aki viszont erre semmi hajlandóságot nem mutatott’b26 November 14-én egy budapesti - ,,Bokor-féle”(?) - 14 tagú daltársulat elsősorban operett-dalokkal szórakoztatta a helybelieket. Az előadás a beszámoló szerint nem volt „sem triviális, sem aljas, ami máskor elő szokott fordulni. ”(!)a7 1886 nyarán ismét jótékonysági előadásra várták a közönséget, amely elmaradt, mivel „a siker iránt több oldalról kételyek merültek fel”.28 Sajnálatosnak tartja a kommentár, hogy még az évi egy-két hangverseny is elmarad, mivel a közönség igen csekély érdeklődést mutat iránta, jóllehet az ország „első mű- intézetének a m. kir. operának egy fiatal, tehetséges alakja”29 (neve ismeretlen) ígérte az esten a közreműködést. Sikere volt viszont a Miklós István karnagy vezette szabadkai tamburaze- nekamak, amely a „legösszevágóbb darabokat adja elő, közben énekdarabokkal is mulattatja a közönséget. ”30 A koncertek további támogatásra való buzdítás most sem maradt el a méltatás befejezéséként. December 3-án a szombathelyi kamarazenetársulat (bizonyára alkalmi együttes) az állandó színház javára rendezett hangversenyt. Vendégként Takács Mihály (ő lett volna az elmaradt jótékonysági koncert szólistája!) a budapesti opera énekese lépett föl. A műsor Haydn G-dúr triójával kezdődött, amelyet hegedűn, gordonkán és zongorán Knebel Jenő, Bertalan István és Gyöngyösy Tivadar adott elő. Gounod Faustjából az invocatiot Takács Mihály énekelte. Mendelssohn Violinconcertjét Knebel Jenő szólaltatta meg Gyöngyösy zongorakíséretével. Neeser Sokkingeni trombitások című darabból a búcsúdalt Steierlein Ella énekelte, Gyöngyösy kísérte zongorán. A zárószám Fesca d-moll quartettje Knebel- Gyöngyösy-Bertalan István és Kemer József előadásában. A koncertről nehéz „dicséretet nem Írni”31 - így összegezte véleményét a kritikus. Dicsérte az énekeseket és megállapította azt is, hogy „minden hangszer kezelője jelesen kitüntette magát és a műsor végeztével zajos éljenzés és taps közben oszlott szét a díszes közönség. ”3a Az 1887-es esztendő első koncertje a Heckmam-kvartett a Sabariaban március 6-án. Az együttesről ennyit írt az előzetes „Müveit közönségünknek felesleges magyarázgatni milyen ez a négyes: legyen elég annyi, hogy napjaink leghíresebb és előadásai a művészvilág bámulatát kivívták. ”33 Egy hét múlva már a műsort is közölték. Klasszikusokat jeleztek előzetesen: Volkmannt, Beethovent, Schumannt, Grieget, Schubertét.34 A közönség megtöltötte az előadótermet, de a kritikus szerint nem különösebben nyelte meg a kvartett játéka a hallgatóságot. Igaz, a kritikusét sem. így ír: „az előadásról keveset lehet elmondani ... lévén az ilyen műzene olyan valami, amihez kivált nálunk, vajmi kevesen értenek. Egy darabot csak elhallgat az ember, s tetszik is neki, ahogy czinczog a hegedű, mikor a mesteriskola minden futamán végig rohan a vonó, 54
