Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 5. rész. – A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma
oly gyakran és nagyon elárasztják, sok hasznosítható földet tönkeresznek, falvakat veszélyeztetnek, mellékágakat és árkokat képeznek, kis szigeteket és homok- padokat alakítanak ki, malmokat, gátakat, zsilipeket, más viziépítményeket és efféléket károsítanak meg vagy tőinek össze. E tekintetben, a dolgok ilyetén rossz állása mellett, az általános együttműködés hiányában alkalmasint elmellőzhető annak méltó kiemelése, amit ez vagy az a földesúr, vagy a vármegye, vagy esetleg egyes községek erejük szerint jót és hasznosat tesznek és elvégeznek a vízpusztítások elhárítására, vagy legalább csökkentésére? Nem! Sokkal inkább magunknak tehetnénk szemrehányást a megszolgált érzéketlenség vétke miatt, ha az ilyen megvalósított vagy folyamatban lévő vállalkozások mellett csendben elmennénk. Az 1813. évben a csörötneki uradalmi malom áivíz miatti elpusztulása után a szentgotthárdi apátsági uradalom elhatározta, hogy a Rába folyóból egy csatornát vezet el, mely mellé egy új malmot épít. Ebből a célból kérték a tekintetes Vas vármegye segítségét. A vármegye tisztikara - amelynek dolgait és nyilvános ügyeit fáradhatatlan gondoskodással Szabó Ignác első alispán és nagyérdemű királyi tanácsos úr irányítja -, akit áthat a vidék közjaváéit való lelkesültség és aki igen elismert a közhasznú intézetekben kifejtett buzgó tevékenységéért, befolyásával és közreműködésével a legkészségesebben támogatta a szentgotthárdi uradalom e hasznos vállalkozását. Szalag [János] vármegyei főmérnök úr tervei szerint és irányítása alatt egy 1200 ölm hosszú csatornát ástak és azt a leggyorsabban befejezték. Csörötneken e csatorna mellé egy szép, erős, nagy, hatkerekes malmot - egy zúzával és egy fűrészmalommal - újonnan építettek. Az 1814. évben az egész építést, beleértve a gátépületet az alapoktól kezdve Schuller József, szentgotthárdi ácsmester és gépész végezte, aki gyakorlati ismereteit és ügyességét, oly sok, a várinegyében álló építménye mellett e kivciló munkájával is bizonyította. Ezzel a csatorna- és malomépítéssel az ismétlődő áradások következtében a Csörötnek falura leselkedő veszély elmúlt, legnagyobbrészt megszűnt. 1820 nyarának első felében a sok záporeső és felhőszakadás nyomán a folyó áradásakor Csákányban [és] Körmenden a Rába-malmok, valamint a Pinkán lévő összes malom nem tudtak őrölni, csak a csörötneki csatomamalom őrölt folyton megszakítás nélkül. Mekkora kiadásokat okoz a folyók ás a patakok mellet ti malmok és gátak gyakori szétrombolódása és újjáépítése! És mily pusztítást az erdőknek az ilyen malomépítések! Ellenben mennyire tartósak és mennyire biztosak a károkkal szemben a csatornamalmok! Mi azonban Magyarországon sok uradalomnak, földesúrnak és malomtulajdonosnak elég meggyőzően be tudnánk mutatni a malmoknál és efféle víziépítményeknél a csatornalétesítés határozott előnyeit, és aira késztetni őket, hogy malmaikat és a víziépítményeiket csatornák mellé helyezzék! Ez magától értetődő ott, ahol ez hasznos, célszeiil, és ott, ahol ez lehetséges. Mily hasznos eredmények származnának abból saját előnyükre és a föld művelésére nézve! A szentgotthárdi apátsági uradalmat kiváló fekvése, jó földje, alkotórészei és királyi haszonvételei, kitűnő terményei, lakossága és fejlődő ipara csaknem Vas vármegye legszebb uradalmává teszik. A hazai történelemben örökre ismertté vált Szentgotthárd a törökök elleni nagy csatáról és Montecuccoli herceg dicsőséges győzelméről a nagyvezírM és a hadserege felett Lipót császár 13
