Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)
KÖNYVESPOLC - Orbán Róbert: „Péntek volt és 23.” Kitelepítések 1950–1953 között a Vas megyei határsávból
vélt betegségeinek orvoslására a 20. század első felében egyre inkább elfogadottá vált. A „gyógymódot” már az 1930-as években alkalmazták Magyarországon. Akkor Dél-Baranva és Moson etnikai arányait próbálták megváltoztatni azzal, hogy a németek által lakott területekre az Alföldről magyarokat telepítettek. Az akkori módszer ellen ugyan lehetnek elvi kifogásaink, de le kell szögeznünk, azok a telepítések a önkéntességen alapultak. A kényszer-kitelepítésekkel a magyar falvak először 1944-ben találkoztak, amikor elvitték és megsemmisítették a zsidókat. 1946-ban a németeket telepítették ki akaratuk ellenére, s olyan falvakról is tudunk, ahonnan közben a „malenkij robotra” is hurcoltak el embereket. Egyes községeket 6-8 év alatt három-négy „kitelepítési intézkedésnek” is érintett. Ha átlapozzuk a korabeli újságokat, azt tapasztaljuk, hogy a sajtó előkészítés mindhárom esetben hasonló módszerekkel zajlott. Riportokban, tudósításokban hangulatkeltés az adott társadalmi csoport ellen, majd „népi levelezők” kérik, követelik a hatékony intézkedést. A politikai hátteret nem lehet csak a szélsőjobbra és a kommunistákra leszűkíteni, hiszen a németek kitelepítését a kommunistákkal szövetséges Nemzeti Parasztpáll is támogatta. A háború utáni kényszer-kitelepítések, „lakosságcserék” csak Közép-Európában 10 milliónál több embert - szudétanémetek kitelepítése, szlovák-magyar „lakosságcsere” - érintettek. A kulákoknak az ország határain belüli „kényszerlakhelyre” költöztetésének az előbbiek miatt nem lett különösebb nemzetközi visszhangja. Az 1950-1953 közötti kulák-ki telepítések magától értetődően teljes egészében a kommunisták számlájára írhatóak, de a módszereket tekintve nekik is volt honnan meríteniük. Mindkét kiadvány az adott régióból kitelepítetteknek a rendelkezésre álló legpontosabb névsorát közli, és egyben meghatározza a táborok pontos helyét is. A füzeteket képek és idézetek illusztrálják. A vasi kiadvány a legtöbbet a kercaszomori Bognár Ernő emlékiratából idéz. A részben versben írt visszaemlékezést megfontolandó lenne - jegvzetekkel ellátva - önállóan is kiadni. A baranyai kiállításhoz készült füzet a Kassák Lajos szerkesztette MA című, avantgárd művészeti folyóiratból átvett plakátszöveggel indít: „Romboljatok, hogy építhessetek, és építsetek, hogy győzhessetek!” A hortobágyi kitelepítések hátterét a lap egy 1922. évi számából vett idézettel illusztrálni véleményem szerint indokolatlan és félrevezető. Az 1920-as évek elején zajlott művészetelméleti viták csak nagyon-nagyon áttételesen hozhatók összefüggésbe az 1950- es évek magyarországi politikai eseményeivel. Esetenként némi bizonytalanság, túlzás tapasztalható bizonyos kifejezések, szavak használatánál. Túlzás pl. „1948-ban Jugoszláviával beállt háborús állapotról” beszélni, vagy a 15 kilométeres liatársávot „hadműveleti övezetnek” tekinteni. ORBÁN RÓBERT 81
