Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Horváth József: A pénz szombathelyi otthonai, 1867–1914. 1. rész – Fő tér
HORVÁTI! JÓZSEF A PÉNZ SZOMBATHELYI OTTHONAI, 1867-1914. 1. RÉSZ- FŐ TÉR BEVEZETŐ Szombathely tradicionális üzleti központja, a mai értelemben vett Fő tér 1867- től kezdődően a város hiteléletének centrumává is vált a többségében - hosz- szabb-rövidebb távon - idetelepült helyi alapítási! részvénytársasági pénzintézetek, valamint egy magánbank üzlet és mindenekelőtt a Monarchia központi bankja, az Osztrák-Magyar Bank 1886. szeptember 15-én megnyílt mellékhelye révén. Közbevetőleg megjegyzésre érdemes, hogy ez az intézményi te- raleti koncentráltság az 1900-as évek elejétől az 1920-as évek legvégére már mérséklődött. A fent jelzett időszakban az új bankalapítások és beruházások többségükben már nem a Fő téren, hanem a mai Mártírok terével kezdődően, a Széli Kálmán sugárútnak az oktogonig teijedő szakaszán valósultak meg, s ezzel Szombathelynek egy7 újabb pénzügyi centruma alakult ki. Visszatérve az eredeti tárgydioz, a szombathelyi hitelintézetek elhelyezési folyamata három, egymástól jól elhatárolható szakaszban zajlott le. Az első lépésben a szombathelyi pénzintézetek megalakulásakor - zömében - egy7-egy7 Fő téri épület több-kevesebb szobáját, vagy7 egy7es esetekben emeleti szintjét kibérelve, kezdte meg üzletvitelét. Azonban a növekvő üzleti forgalom következményeként az intézetek idővel sorra kinőtték bérleményeiket. A helyszűkéből fakadó gondjain a pénzintézetek újabb, tágasabb albérletek megszerzésével igyekeztek segíteni, de ezek is egy7 idő múltán szűknek bizonyultuk a zavartalan üzleti tevékenység folytatásához. Továbblépésként a pénzintézetek használt házak megvásárlásával és azok banküzletté való átalakításával viszonylag hosszabb távon biztosították zavartalan működésbeli körülményeiket. Idővel azonban a dinamikusan emelkedő forgalom s az ezzel összefüggésben növekvő tisztviselői létszám az elhelyezést egy7re szűkösebbé tette. Néhány" évtized folyamán teljesen elavult, egészségtelen és túlzsúfolttá vált székhelyek egy7re kevésbé tudtak megfelelni rendeltetésüknek. Az így7 előállt igen kedvezőtlen állapotokra a végleges megoldást a banküzlet sajátos kívánalmainak figyelembevételével tervezett, tágas székházak létesítése jelentette. A harmadik elhelyezési szakasz az 1900-as évek elején vette kezdetét, ekkor már kimondottan banki célra terveztetett, de jövedelmezőséget is biztosító, tágas és díszes külső megjelenésű székházak emelésével. A nagyszabású beruházási hullám 1904-ben indult a Szombathelyi Általános Takarék, 41
