Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 4. rész. – A Batthyány család németújvári uradalma

darab földjeit pusztán, üresen, siváran feküdni, és azokon a büdös gyomot nőni hagyja. A németújvári paraszt összecsapja feje felett a kezét, amikor látja a magyar Alföldön a túlságosan széles utakat, és azt mondja: Jaj de kár! Az út szélességének kétharmada jó szántóföld lehetne! A magyar parasztnak a sík Alföldön fogalma sincs a hegyvidéki parasztról és annak mezei gazdálkodásáról. Itt színtiszta nehéz munka, színtiszta iparkodás, lankadatlan szorgalom, élénk munkálkodás a falusi népesség soraiban, előállítani minden lehetséges terményt, csakhogy tciplálékot szerezzen, nem megvetni a krumplit és a hajdinát, fáradozni a gyümölcsfaneveléssel. Eközben a paraszt Magyarország boldogabb vidékein sokkal könnyebben és gondtalanabbal él. Itt mindenhol csak munka, nehézkes fáradozás, minden erővel történő igyekezet. A síkvidéki paraszthoz képest bizony nagyon egyenlőtlen körülmények között az itteni falusi népre teljes súlyával nehezedik az elmarasztaló ítélet: »Arcod verítékében eszed kenyeredet.«100 És minden fáradtságos szorgalom mellett sem tudja a föld eltartani azt az embertömeget, amely lakja őt. A környék minden részéből mindkét nemű dolgos és szegény parasztok százai és ezrei vándorolnak évente Magyarország szerencsésebb vidékeire aratni, csépelni és kaszálni: ők e munkákra nem készpénzben fizetett napi bérért, hanem a gabona bizonyos részéért szegődnek el, amelyet learatnak és kicsépelnek. Ilyen módon szerzik meg és viszik haza télre kenyerüket természetben. Talán lehet egy ilyen nép szorgalmát és iparkodását vitatni? Vagy tőle a megbecsülést megtagadni?

Az uradalom területén 2 évtized alatt három ragályos betegség zajlott le. Az első 1797-ben Patafalván, Rábakeresztúron, Felsőrönökön és Alsórönökön107 tört ki. Az alattomos idegláz, amely hamarosan rothasztó Icizba csapott át, és amely mellett pestisszerű dudorok keletkeztek a betegeken, ragadta el az embereket. A ragály kiváltó oka a sok megbetegedett és legyengült francia és osztrák katona volt. akikkel a környék nagyon tele volt a visszavonulások és szállítások alkalmával. Tekintetes Vas vármegye a fertőzött településeknek szakszerű és gyors segítséget nyújtott, nem kímélte a költségeket, és a szerencsétlen települések megbetegedett lakosainak minden gyógyszert, amelyet rendeltek, fedezet nélkül és díjtalanul a vármegyei patikából kiszolgáltatta. Szalag Imre úr vármegyei orvos és Frank György úr. a vármegye németújvári kerületének orvosa megértésük, ténykedésük és fáradozásuk révén kiemelkedtek, és lényegesen járultak hozzá a pusztító járvány lecsillapításához. A második nyavalya egy járváinyként dühöngő torokgyulladás volt. amely egyedül csak Strém falut érintette, és hamar lecsendesedett anélkül, hogy továbbterjedt volna. Az 1805. évben a sárvári és a körmendi katonai kórház színültig megtelt beteg katonákkal. Egy kiütéses fertőző idegláz ragadott el közülük százakat, és terjed át az említett mezővárosokra és környékükre, amelyekben a polgári osztályból származó sok ember meghalt. A sárvári kórházból szállított megbetegedett szekerező közlegények miatt Németújvár mezőváros fertőzötté vált a járványtól, és a ragály átteijedt Némethidegkútra és Király- falvára. Itt, a rettenetes nyavalya estében is - azonos módon, mint 1 797-ben - tekintetes íás vármegye a szenvedő községek iránt tevékeny gondoskodást