Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 4. rész. – A Batthyány család németújvári uradalma

csikenőcsként a nehézfuvaros és a falusi népesség számára, hanem a hajógyártásnál és a víziépítményeknél is nélkülözhetetlen. Mind Németújváron, mind pedig az uradalom néhciny más településén sok cigány van. Itt szolgálatra és hasznos munkára foqjcik őket. micdtal ez a csavargó nép rendhez és szorgalomhoz szokik, és a polgári társadalom számára hasznos lesz.

Anélkül, hogy az uradalom két birtoktestének részleteibe bocsátkoznánk, földjeiket és mezei gazdálkodásukat akarjuk szemügyre venni. Földjeik több, mint fele hegyes, általában sárga tömör agyagos, nehezen és fáradságosan művelhető, a hegyeken és dombokon keverten köves és homokos, továbbá vízmosásos. A hegyes talaj csak a harmadik termékenységi osztályba sorolható, a völgyekben és a síkságokon közepesen göröngyös, és a második osztályba tartozik, a Lapincs völgyében a legjobb, elsőosztályú. E serény emberek fáradhatatlan szorgalma, fáradtságos munkája és gondos földművelése azonban e föld legsilányabb részein is kicsikar minden gabonafélséget és terményt. Uradalom és jobbágyok a közepes és a jó földeken szép gabonatermést takarítanak be. kiváltképpen a nagyon szép tiszta búzából nagy mennyiségei. A gondos ápolásnak is köszönhető, hogy csak nagyon ritka és kis tüzek pusztítanak a búzában. Kukorica mindenütt terem, és sok hajdinát termesztenek. Az uradalom jobbágyai a dohánytermesztést különösen a Lapincs völgyében folytatják intenzíven. A termékeny rétek sok jóminőségű szénát adnak az uradalomnak, a jobbágyok lóheretermesztéssel foglalkoznak. Az állattenyésztés kitűnő helyzetben van: az uradalmi majorokban több, mint 600 darab szarvasmarha, és több, mint 6000 darab nemesített birka [található], A juhtenyésztés az egész birkasereg az 1814., az 1815. és az 1816. évi járványok nyomán történt elpusztulása előtt sokkal nagyobb és jelentősebb volt.

Az uradalom erdői 15.000 holdat07 tesznek ki, a jobbágyok közös erdői ugyanannyit, összesen tehát 30.000 holdat. Ezek negyede szép tölgyesekkel és bükkösökkel borított lomboserdő, a második negyed lucfenyőket (pinus abies) tartalmaz. Az erdők másik felében az erdei fenyők (pinus sylvestris) vannak többségben. .íz erdők gyakorlati hasznosítása az épületfák minden fajtájának nagyarányú kitermeléséből, szénégetésből, kulimászkészítésből áll, tölgyből dongafa készül. [Az erdők] fedezik az uradalom és a jobbágyok tűzifaigényét, és végül némely évben gubacsból és makkból 10.000 ft-ot jövedelmeznek. Az uradalom földterületén két fűrészmalom működik. Az erdei vadászatok sok őzet. nyulat, rókát, olykor szaivast is biztosítanak, túzokot pedig nagy mennyiségben.

A bortermelés az uradalom gazdaságának egyik fő ága, és a jobbágyok fő kenyérkeresete. A nagykiterjedésű területen sok szőlőhegy van, különböző minőségben: a Langzeil a főhegy és a legjobb bort adja, azután a Fuchsgraben, a Karlberg, az Inzenhof és a Neustift, csakúgy mint a strémi, a szentkúti, a bükkösi és a kukméri hegyek, amelyek hasonlóképpen jó bort teremnek. Kukmér településen az egyetlen megélhetési ág a bortermelés. A többi hegy részben közepes, részben gyenge minőségű. A hegyekben mind a fölclesurak, mind a jobbágyok rendelkeznek szőlőterületekkel. A teljes bortermés közepes