Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Bagi Zoltán: „Minemő nagj nyomorúságokban lett ligyen a’ nemes város” – Kőszeg város terhei a kurucok első dunántúli hadjáratának idején
sok végeztével pedig átadták a generálisnak 50 aranyat, a konyhamesterének pedig a „kért főszerszámot, szerecsen diót és egyéb gyümölcsöket. ”61 A város terheit növelte, hogy a generális által követeltek mellett a kuruc katonaság is állandó követelésekkel lépett fel: „akárki. hogy már ő katona, bejövén városunkban, parancsol abrakot, szénát, bort. ételt magának. ”"a Március 18-én pedig a Hevenesv vezette dikasztérium követelt a várostól a veszprémi és palotai hajdúknak 100 pár bocskort.63 Kérdéses, hogy a követelésekből mennyit teljesített a város ebben a majd 3 hónapban. Valószínűleg csak azt a szükséges minimumot, amelyek a város kiadásait még nem terhelték meg túlzottan. Mint, ahogyan a már idézettekből is kitűnt, a főtiszteknek pénzt adtak, Károlyi személyes követeléseit teljesítették, valamint a hadakhoz küldendő élelmiszereket vagy azok egy részét, és a 100 pár bocskort eljuttatták a kívánt helyekre. A tisztánlátás végett azonban meg kell jegyeznem, hogy a kiadásoknak egy részét nem a városi kamara készleteiből fedezték. Két bejegyzést is találunk arra, hogy a cigányoktól elkobzottakat használták erre a célra. Egyrészt a kőszegi strázsák szemléjére érkezett Esterházy Dánielt'*4 vesztegették meg egy ezüst kannával.05 Másrészt a Károlyi csizmájához készítendő ezüst sarkantyú előállításához a főbíró egy a cigányoktól elvett pixist adott át.'*" ÖSSZEGZÉS Természetesen nem csupán Kőszeget, hanem több, a Magyar Királyság területén lévő várost - Pápát, Debrecent és Kecskemétet"7 - is érintették, vagy pontosabban megterhelték a kuruc hadak ellátásának feladatai, problémái. Érdemes lenne tehát kiteijeszteni a kutatásokat a továbbiakban a Rákóczi-szabadságharc hadellátásának kérdéseire, hiszen egyrészt mikrotörténelmi szinten, „alulnézetből” a hadsereg és a társadalom kölcsönhatásain keresztül mutathatnák be az adott időszakot, színesítve eddigi ismereteinket."1 Másrészt ez ösztönzést adna vagy adhatna az egész rendszer új szemléletű feldolgozásához is. JEGYZETEK 1 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: KFL) Városi tanácsi:lesi jegyzőkönyvek. 1702-1708. (továbbiakban: Városi jkv.) 220. p. a Keegan. John: A history: 0f warfare. London, 1993. 299-315. p.; Kelme. Peter: Zur Logistik des Xerxesfeldzuges 480 v. Chr. In: Stuttgarter Kolloquium zur Historischen Geographie des Altertums. 7. Zu Wasser und zu Land. Verkehrswege inder antiken Welt. Hrsg. Eckart Olshausen, HolgerSonnabend. Stuttgart, 2002. 29-47. p. (Geographica Historica; 17.); Uö: Zur Logistik des römischen Heeres von der mittleren Republik bis zum Ende der hohen Kaiserzeit (241 v. Chr. - 235 n. Chr.). Forschungen und Tendenzen. = Militärgeschichtliche Zeitschrift, 2004. Hefte 1. 115-153. p. 3 Ileckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Bp., 1959. 148 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Lj sorozat; 13.) 4 Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében, 1650-1715. Bp., 1963. (továbbiakban: Peijés, 1963.) 189 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Lj sorozat; 29.) 2\
