Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Kiegészítés a Cronica Chepregiensis történetéhez
azt jelentette, hogy tudósként ismerték el. Farkas ironikusan megjegyzi, hogy mivel érdemelték Iá a tudós nevet, azt nem tudni.26 Turkovics Mihály Rajczy adatai szerint sok német munkát fordított magyarra, és járt Amszterdamban is. 1648-ban elhagyta Csepreget, és Erdélyben telepedett le. Még ebben az évben kolozsvári, 1663-tól nagyszebeni (ma: Sibiu, Románia) lakos és Abaffy (Apafi) fejedelem kedves embere. A Magyar irodalom története az erdélyi történeti és politikai írók közé sorolja: „... Gyulai Pál (T1592) Sibrik Györgyhöz, a váradi kapitányhoz írt oktató levelét ... - már Várad eleste után - Abaffy egyik kedves udvari embere, Csepregi Turkovics Mihóily magyarra is lefordította, és kinyomtatta 1663. Nagyszeben.”*7Egyéb tudományos vagy irodalmi tevékenységére utaló anyagot nem találtam róla. Szülőföldjéhez való kötődését jelzi a Csepregi előnév, amelyet fia és unokája is megőrzött, s így egy középkori pergamenkódex névadója lett. Vissza kell térnem a Bánffi magánvégrendelet szövegéhez: „Az 1431 Esztendőben Pergamenre írott Magyar Cronicát, és ahhoz ragasztott egy más, ugyan Pergamenre írott Manuscriptumot 28 A figyelemfelkeltő kitétel ellenére Erdély tudós értelmiségét csak a Bánffi-Csepregi-kódex foglalkoztatta, a hozzáragasztott kézirattal a jelek szerint nem foglalkozott. A marosvásárhelyi és az akadémiai másolatokban Rajczy a Budai Krónikát találta. Ebből 1473 körül összesen 10 kéziratmásolat készült. Feltételezhetjük, hogy ebből egy közös kötésbe került a Csepregi-kódexszel. Az interneten keresgélve a Magyar Nemzeti Múzeum régi kézirattárában figyeltem fel a Budai Krónikára. A cím mellett találtam Andreas Hess Rajczy által is idézett bejegyzését: „Finita Budáé Ac. Di. MCCCCLXXI1I. in vigília pentechotes per Andrea Hess.”20 Jakó Zsigmond Turóczi-krónika említése körüli vitákról azt a véleményét hangoztatja, hogy az 1431-ben elkezdett krónika kompilátora egyaránt használta a Képes Krónika és a Budai Krónika családjához tartozó változatok szövegét, és Thuróczival azonos forrásaik voltak. A Cronica Chepregiensis tehát létező középkori kódex, aminek eredeti példánya megsemmisült, de két másolata ránk maradt. Az egyik Marosvásárhelyen a Teleki Tékában található a fentebb említett leltári jelzet alatt, a másikat a MTA régi kézirattárában Lat. Cod. in 4° 8 jelzet alatt helyezték el.30 A legújabb közlés szerint a MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárában Ms. 909 jelzet alatt található.31 Befejezésül el kell mondanom, hogy dr. Rajczy Mária Mechtilda érdemei nem csökkentek előttem az erdélyi források megismerése után sem. A marosvásárhelyi és az akadémiai könyvtárőrök nem tájékoztatták őt a 18. századi forrásanyagról, Teleki Sámuel valamint a Csepregi Turkovics és a Bánffi család közreműködéséről a krónika történetében. Az utóbbi évtizedek forrásfeltárásának tényei viszont arra késztettek, hogy azokat megismertessem szűkebb környezetemmel, az érdeklődő irodalmárokkal és művelődéstörténet-kutatókkal, s eloszlassam azt a helytörténet-kutatóink között kerengő tévedést, hogy Csepregi Ferenc írta a krónikát 1431-ben, ami szép legendának tűnt, de sajnos nem igaz. 10
