Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Kiegészítés a Cronica Chepregiensis történetéhez
hatott 1431-ben. Az 1431. évi krónika írója a korábban ismert elemeket vitte tovább. Rajczy a tartalmát az akadémiai másolatból ismerte meg.10 Külön kell szólni arról a tényről, hogy Csepregi Krónika exempláija közös kötésbe került a Cronica Hungarorum egy Anjou-kortól variált változatával, a Budai Krónika kéziratával, amelyet Andreas Hess 1473-ban Budán kinyomtatott.11 Ezeket a sokféleképpen szerkesztett krónikatípusokat az irodalom- történet a Budai Krónika családjába sorolja. Rajczy ismertetése alapján közéjük tartozik a Csepregi Krónika is, ami a kor igényeinek megfelelő munka.18 A Magyarok Krónikájáról több mint 300 évig nem történik említés. A hártyakódex meglapul valahol egy egyházi személy, nemesi család vagy kollégium kéziratai között. Szentpétery Imre latin nyelvű közleményéből viszont arról értesülünk, hogy a marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban a 18. század elejéről őriznek egy exemplárt, amit egykor Csepregi Ferenc másolt le egy pergamen kódexből, azóta Csepregi-kódexnek hívják. A kódexet 1431-ben kezdték el írni.13 A közlemény pontatlan, de megnevezi Csepregi Ferencet, és az 1431. évet. Jakó Zsigmond tanulmányából14 a következő adatok alapján jirthatunk el a „Csepregi Krónika” elnevezéshez. Benkő Ferenc azt írja: Bánffi Farkas testálta a könyvtárnak a „Turotzi Pergamen K[éz| I[rását]”.15 Az adományozó 1793. július 10-én Kolozsváron (ma: Cluj-Napoca, Románia) kelt végrendeletében rendelkezik: „Az 1431 Esztendőben Pergamenre írott Magyar Cronicát és az ahhoz ragasztott egy más ugyan Pergamenre írott Manuskriptumot... hagyom az Enyedi Reformatum Collegiumnak az Collegium Thékájában való meg tartatások végett.”16 Bánffi a kézirat értékével tisztában volt, és gondoskodni kívánt fennmaradásáról. A kollégium minden időben lévő professzorait „gondjok visel- tetésére és a ... Thecából való ki nem adásra”17 kérte és kötelezte. A kézirat az enyedi (ma: Auid, Románia) könyvtárban nem vonta magára a figyelmet. Kazinczy kezében ugyan megfordult a kötet, de nagyon felületesen vizsgálhatta meg. Pontosabb és bővebb leírás a Magyar Krónikáról Teleki Sámuel baráti körének levelezéséből és feljegyzéseiből várható. Erre szükség volna, mivel az eredeti példány 1849-ben az enyedi könyvtár leégésekor megsemmisült. A benne lévő krónika-szöveget a tudomány azonban nem veszítette el.18 ,„4 marosvásárhelyi Teleki Tékában Ms. 50 (föl. 1029) jelzet alatt ma is őrzik egy 1431-ben írt latin nyelvű krónika másolatát. A forráskritikai irodalom régóta ismeri ezt a XVIII. század legvégén készült, filológiai jegyzetekkel ellátott, gondosnak mondható másolatot. A marosvásárhelyi kéziratot azonban az irodalom Csepregi-kódex néven tartja nyilván, minthogy a könyvtár nyomtatott katalógusa szerint e másolat néhai Csepregi Ferenc hártyakézirata után készült. Bánffi Farkas 1788. július 1-én kelt végrendeletéből viszont az derül ki, hogy az ő 1431-ben keletkezett krónika-kéziratát Teleki Sámuel hosszabb ideje kölcsönkérte tőle lemásolás végett. A Marosvásárhelyt őrzött krónika-szöveg eredetije tehát a Bánffi-féle kódex. Az elnevezése körüli zavar pedig bizonyára azáltal keletkezett, hogy Teleki Sámuel nem Bánffi Farkast, hanem a proveniencia szempontjából jóval fontosabb megelőző tulajdonost, 8
