Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Kiegészítés a Cronica Chepregiensis történetéhez
Az első 1-140-ig kézzel számozott lap. A végén a másoló feljegyzése: »Finita Budáé Ac. Di. MCCCCLXXIII. in vigilia Pentechotes per Andrea Hess.« A második része Csepregi Ferenc krónikája, 1-144-ig számozott, beírott azonban csak 140 lap. Pontosan körvonalazott lapok, olvasható latin írás, kiírt betűkkel. Elől idegen kéz beírásából megtudjuk, hogy az első Budai Krónika, a második pedig a magyarok története Cronica Hungarorum 1431-ből."* A krónikairodalom a 14—15. században valóban virágzásnak indult. Ennek oka, hogy egyre nagyobb lett az igény a művek olvasására egyházi és világi körökben. Az Anjouk korának krónikaírói és másolói névtelen szerzetesek, főként minoriták (ferencesek). Műveik kompilációk, bár fűztek bele korukban megtörtént vagy hallott eseményeket is. Kézai neve már feledésbe merült, de a Gesta Hungarorum legfőbb elmélete, a világverő Attila hun királytól való származásunk a magyar nemesi közösség nemzettudatát erősítette. Ez az eszmei vonulat belekerült 14—15. század krónikáiba: a Nagy Lajos király számára megrendelt Cronica Hungarorumba, de a Csepregi Krónikába is. A nemesi nemzettudat éltetője a 19. század végéig.5 Kálti Márk nevével jelzett, majd Bécsi Képes Krónika néven ismertté vált műnek és későbbi változatainak feladata, hogy összefüggő nemzettörténetet tárjanak az olvasóik elé. Nagy Lajos király elvárása mutatkozik meg a krónika epikus szerkesztésében: be kellett mutatnia a magyar uralkodók, Attilától az Árpádokon át az Anjou királyokig, uralkodói folyamatosságát. Középpontban a nagy eszmény, Szent László király állt. A krónikaíró államelméleti megfogalmazásokat írt le az uralkodók feledatairól.0 Ugyanezeket a motívumokat felleljük a 81 évvel később íródó Csepregi Krónikában is. A Csepregi Krónika szerkesztése megegyezik Farkas által bemutatottakkal. Rajczv is idéz a Prológusból: ,A királyok Isten kegyelméből, nem pedig maguk hatalmából uralkodnak. ... Végül inti a királyokat, hogy tanulják meg félni az Istent, és megtartani parancsát, hogy hosszú ideig uralkodhassanak a földön, nevük és jó hírük pedig örökké éljen. ”7 A krónikaíró a szent doktorok és a Szentírás alapján kezdte leírni a magyarok eredetét. Noétól származtatja őket. AX. fejezettől kezdődik a magyarok krónikája, a „második bejövetelről” szóló Prológussal. Kézai Gestájában jelenik meg először ez az állítás, a krónikaírók és másolók fenntartják ezt a „történelmi” elemet. A Csepregi Krónika Árpádtól kezdve emlékezik meg a magyarok vezéreiről és királyairól. Károly Róberttel zárja a bemutatást. Szent Lászlónál kiemeli a váradi (ma: Oradea, Románia) templom építését. IV. Béla halálával kapcsolatban közli a király két, hexameteres sírversét is. A magyarság történetét a krónikaíró az 1330. esztendővel zárja, amikor Károly Róbert Bozarád (Basarab) vajda ellen hadjáratot indított. A befejezés igazodik a Képes Krónikához.8 Ami kétséget keltett bennem, az Rajczv következő mondata: ,yl hét vezér megválasztásáig csak Kálti Márk krónikáját vette alapul a krónikaíró. azután kevés eltéréssel Thuróczi krónikáját is használta.”9 Az utóbbi szerző műve a Csepregi Krónikához képest 56 évvel később íródott, így forrásul nem szolgál6
