Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Nagy Róbert: A szombathelyi hatósági légoltalom működése 1944–1945-ben
OTI-székházban az egyes mentőállomások felváltva teljesítettek készültségi szolgálatot, míg riadó esetében minden állomás a maga helyére vonult.74 A mentőállomások óvóhelyei a Szent Domonkos-rendi rendház borospincéjében és az Operint utca 21. szám alatt lettek kialakítva.75 1943 decemberében bővíteni kívánták a hatósági egészségügyi szolgálatot, ekkor határozták meg többek között azt, hogy két orvost kell egy mentőállomáshoz beosztani, akik közül egyiknek kereszténynek kellett lennie. Ennek az az oka, hogy váltani tudják egymást betegség, vagy egyéb elfoglaltság miatt.70 Talán a mentőosztagosoknál akadt az egyetlen hely, ahol zsidók nagyobb döntéskörrel rendelkezhettek, mivel a honvédelmi miniszter már 1942-ben szorgalmazta, hogy zsidók fontos és vezető beosztásban nem lehettek a hatósági légoltalom szervezetében.77 A gázvédelmi osztagot a harci gázok felkutatására és az azok elleni védekezésre bízták meg. Két részre oszlott, az egyik a gázfelderítő, másik a gázmentesítő osztagra.78 A nem mindennapi feladat elvégzéséhez különleges eszközök is jártak. Például: gumiruha, gumicsizma, gázjelző készülék, gázkimutató készülék, klórmész szóró targonca, öntözőkanna és gázmentesítő kefe.70 Szombathelyen egy gázmentesítő és három gázfelderítő járőr működött.80 Gázvédelmi oktatásuk 2540 pengőbe került, amely tartalmazta a gyakorló ruhakészleteket, gázálarcokat és a gázkamra gyakorlatokat is.81 Kiképzésükkel (áld egyben parancsnokuk is) Hunyadi Nándor tűzoltóparancsnokot bízták meg.82 A helyreállító-romeltakarító alakulatok feladatai között a bombák okozta törmelék eltakarítása, betemetett épületek kiásása és a romeltakarítás szerepelt.88 Szombathelyen a műszaki helyreállító osztagnak 1944-ig nem volt sem állandó raktára, sem pedig óvóhelye. Ezen okok miatt a város az 1939. évi honvédelmi törvény 139. paragrafusa értelmében a dr. Geist Tamás - ismeretlen helyen távollévő - városmajori telkét vette igénybe erre a célra térítés ellenében. A területen új raktárakat lehetett létesíteni, mivel az eddigi ideiglenes raktár túlzsúfolttá vált, és ha egy esetleges bombatámadás során megsemmisülnének a felszerelések az katasztrofális következményekkel járna. A helyreállító osztag több mint 100 főből állt, nekik szintén az említett telken hoznak létre árokóvóhelyeket.84 A tagok főleg iparosokból kerültek ki, de megjelent egy 30 fős szakmunkás osztag is, amely a légiriadókor a városmajorban gyülekezett és rendelkezésre állt mint a technikai osztag.85 Egy 1941. évi adat szerint Tóth János főmérnök 52 embert képzett ki a munkásosztagba.80 1944-ben városunkban négy romeltakarító osztag működött Stróbl János mérnök, Ullreich János és Zelles József parancsnokok vezetésével. A negyedik vezető kiléte ismeretlen.87 Az osztagok élére egy mérnök vezette, szakemberekből álló műszaki részleget kellett állítani, akik az összeomlott házak óvóhelyein szakszerűen tudták végezni a mentést.88 Az ilyen műszaki csapatokat hívták műszaki mentőosztagnak, akiknek feladatai közé tartozott az óvóhelyen eltorlaszolt lakosság kiszabadítása, az óvóhelykijáratok szabaddá tétele, megrongált házaknál a bedőlés megakadályozása és a különleges közlekedési akadályok elhárítása.80 66
