Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 3. rész. – Batthyány Ftilöp herceg körmendi uradalma
működéssel és tapasztalattal rendelkező személy tartozzon, egy olyan személy, akinek a közszolgálatért és a közjóért áldozatot kell hoznia: ezt csak belcitó és igazságosan ítélkező emberek tudjak megítélni. Nem tudjuk eléggé csodálni Temlin vármegyei biztos úr kitartó erőfeszítéseit. Körmenden nyolc országos vásárt tartanak, amelyek között a János napi40 és a Márton napi41 a legjobbak. Készült Körmenden. 1820 nyarán. Miután az utazási körülmények Körmenden rövi- debb tartózkodást tettek lehetővé, minthogy e 17 faluból álló uradalomban a fold minőségéről és a mezőgazdaság helyzetéről beszámoljak, a gazdaságról való tudósítás ezúttal kimaradt a leírásból. Azért, mert megváltoztathatatlan alapelvem marad e mű esetében, hogy nem írok olyan dologról, amit magam nem láttam, nem tekintettem meg, nem jártam be. nem vizsgáltam át és nem próbáltam ki, és nem beszéltem meg azokat olyan emberekkel is. akik hely- és tárgyi ismeretekkel rendelkeznek. Pótlás Körmend fenti leírásához Mivel ugyanaz a kérdés - miszerint, vajon az útépítés azon nehézségei, amelyeket Batthyány Ádám herceg Rohonc és Kanizsa között meg akart oldani, az ország alkotmányából vagy más okokból adódnak-e? - felmerül, ezért atra itt szándékosan vissza kívánunk térni, és közelebbi véleményt nyilvánítani. Emiatt esetleg netán valakinek eszébe juthatna minket azzal vádolni, hogy az ország alkotmányát támadnánk, bár ez a lehető legmegalapozatlanabb, legócskább vád vagy gyanúsítás lenne. Ez távol áll tőlünk, és inkább azt kíváinjuk. hogy országunk alkotmánya - amely már több mint 8 évszázados alapokon nyugszik - mindenki, a külhoniak előtt is jólismert legyen, akik azt így jobban becsülnék és tisztelnék. Ez az alkotmány minden földesúrnak saját földtulajdona birtoklását mint sérthetetlen szentséget biztosítja, amelyet a birtokos beleegyezése nélkül senki meg nem érinthet vagy abból el nem vehet, és az ő területén senki másnak nem szabad semmit tenni vagy végrehajtani. Az alkotmány e nemesi kiváltságot a jog és az igazságosság alapelveként rögzíti, és ezen alaptörvény minden földbirtokosnak - a legnagyobb uradalom hercegétől és tulajdonosától egészen a legkisebb nemesi birtokocska tulajdonosáig - saját tulajdonát illetően korlátlan jogokat biztosít. Mivel tehát Magyarországon e sérthetetlen tulajdont a birtokos beleegyezése nélkül senki meg nem érintheti, vagy senki egy idegen földbirtokon semmit nem cselekedhet, így ebből kifolyólag gyakran olyan országos intézkedések esetében, mint az út- és a csatornaépítések, természetes következmény, hogy ott, ahol az út vagy a csatorna vonala több földbirtokon halad át, az érintett földesurak visszautasítása miatt bonyodalmak és nehézségek keletkeznek. E tekintetben és csupcin ennyiben azt lehet teháit mondani, hogy az ilyen nehézségek alapja az alkotmányból fakad. A földesuraknak vitathatatlan joguk van a visszautasításra: joguk van tulajdonukat változatlanul, érintetlenül, csorbítatlanul megtartani. Az alkotmány biztosította nekik ezt a szentséget. Am mind Szent István király,** aki az alkotmányt adta, mind 47
