Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 3. rész. – Batthyány Ftilöp herceg körmendi uradalma
lyokat, milyen korlátokat állított az út tönkremenetele a közönség, a jobbágyok és az utazók elé! Már több mint 40 éve, amióta a hercegi nagylelkűséggel létesített gát áll, az út ezen a szakaszon a legjobb, a legbiztonságosabb és a legkényelmesebb, továbbá utazók fáradtsága is megszűnt. A Nagykanizsánál lévő mocsár - amely az egyik legnagyobb Magyarországon - a nemes herceg jószándékú törekvéseit hosszú időre lekötötte. A nagy pocsolyának egyszer el kellene tűnnie, kerül amibe kerül: ez volt a herceg akarata. Mérnököket és műértőket hívott Németországból és Franciaországból. Mérések, vázlatok, szintezések kezdődtek, nagy és pompás térképek és tervrajzok készültek. Evek munkája és a nemes herceg 200.000 forintot meghaladó kiadásai sem hoztak azonban más eredményt, mint azt, hogy a mocsár lecsapolása megoldhatatlan. Nem a hasztalanul ráfordított költségek, hanem a szép terv meghiúsulása fájt a nagylelkű hercegnek. [így] hát fiára, Batthyány Lajos hercegre maradt a feladat, hogy e kérdést megoldja. Időközben a megboldogult Batthyány József bíboros és hercegprímás1(i mérnöke, névszerint Vizer [János] az Érsekújvárnál (Neuhäusel)17 elterülő mocsarat lecsapolta és kiszárította, amiért ezt az ügyes és tettrekész embert magyar nemesi ragra emelték. Emlékezvén erre, Batthyány Lajos herceg Nagykanizsára hívta őt. Vizer felmérte a mocsarat és kijelentette: 6000 robotmunkással és kevés költséggel az egész mocsarat 3-6 hónap alatt lecsapolja. A herceg engedélyt adott a vállalkozásra, amely igen gyorsan a legszerencsésebb eredményhez vezetett: rövid időn belül megvolt a herceg öröme, hogy látta a mocsár területének nagy részét szép szántófölddé, rétté és legelővé átváltozni. Egy páratlan magyar mérnök belátása és ügyessége így eredményezett egy óriási, a talajműveléshez szükséges munka elvégzését megvalósító vállalkozást és kivitelezést. Ki nem látja a röviden felsorolt adatokban azokat az egyértelmű érdemeket, amelyeket e magas hercegi ág főméltóságú ősei hazájukban a föld művelése és a nép műveltsége érdekében szerezetek? Lesz alakalmunk, hogy a jövőben e, valamint más magyar hercegek és nemesek hazafias nemeslelkűségének még több szép emlékművét megrajzoljuk. Leírásuk folytatásánál is alkalom kínálkozik arra, hogy a gazdászati irányításba való alapos betekintésről, valamint Angerffy Ferenc úr, Batthyány Fülöp herceg összes javai igazgatójának, tekintetes Vas és Moson vármegyék törvényszéki ülnökének - aki korábban az elhunyt Batthyány Lajos herceg titkára volt - eredményes munkálkodásáról méltó említést tegyünk, mert itt e mű a hazai földművelésről és iparról szól, így következik belőle, és méltányos is, hogy báimely rendből származó érdemes embereket - akik tevékenységi körükben a mezőgazdaságot és a vidéki ipart előmozdítják - megnevezze. Körmenden a nagykiteijedésű hercegi kastélykeit - amely Magyarország egyik legnagyobb és legszebb parkja - vonzó, gazdagon váltakozó részei révén sok örömöt nyújt az andalgóknak.1H A fősétányon [áll] a nagy obeliszk,' amely úgy van elhelyezve, hogy minden sétányról látható. A jelenleg élő Batthyány Fülöp * Ez a korábban a herceg, jelenleg Batthyány János gróf, Baranya vármegyében lévő bólyi uradalmának kőbányájából származik. A németújvári hegyi kastély sziklakövéből épített alapzat 9 láb mély és égerfából készüli cölöpön áll. Az obeliszk 17 és fél bécsi öl magasra emelkedik ki a földből.19 44
