Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Bagi Zoltán: „Minemő nagj nyomorúságokban lett ligyen a’ nemes város” – Kőszeg város terhei a kurucok első dunántúli hadjáratának idején
Másrészt a központi készletekből biztosított gabona, takarmány, só, bor és sör azonban elégtelen volt a csapatok ellátásához. Ezért hadjáratok idején a táborokban megjelentek a markotánvosok is. Ez alatt a gyűjtőnév alatt különböző szolgáltatásokat nyújtó személyek bújtak meg, mint például a mindenféle cikkeket áruló szatócsok, szakácsok, vagy iparosok.81 Harmadrészt a hadakozó felek saját készleteiket kiegészíthették az ellenségtől elvett ellátmányból, javakból is. Ebben a jószerivel a kisháború taktikájában járatos kuruc haderő az élenjárt. Gondoljunk csak bele, hogy a kiválasztott időszakban — tehát 1704 januárja és áprilisa között - milyen jelentős kárt tettek Károlyi Sándor88 portvázói Stájerországban83 és Bécs környékén, ahol dúltak, raboltak, fosztogattak.8* A legérdekesebb esetet azonban Csányi János jegyezte le 1704 márciusában. Eszerint Csery Mihály35 ajánlatot tett a körülzárt soproni polgároknak, hogy S000 hajdújával megkapáltatja és megmetszeti a Lipót hűségén maradt város szőlőit, hiszen kár volna olyan szép szőlőket műveletlenül hagyni. Ha azonban nem fogadják el az ajánlatot, töves- től kivágatja a tőkéket, a karókat pedig eladja Stájerországba.86 Az ellenségtől zsákmányolt javak felhasználásának szervezett formájaként értékelhetjük Károlyi Sándornak az 1. dunántúli hadjárat idején a hadellátás érdekében tett intézkedéseit is. A kuruc generális ugyanis - legalább részben - a fiskális és a lefoglalt birtokok készleteiből kívánta fedezni serege szükségleteit. Ennek érdekében meg is kezdődött ezek összeírása. Kőszegen pedig 1704 feb- ruáijában dikasztériumot, a hadellátás gazdasági ügyeit intéző hivatalt állított fel, amelynek élére Hevenesy János87 Vas vármegyei alispánt helyezte.88 Az élelem és a készletek beszerzésének negyedik és talán legelterjedtebb módjának tekinthetjük azt, hogy a vonuló sereg ellátásának terheit egyszerűen áthárították a lakosságra.89 Ez három formában történhetett. Egyrészt a téli és éjszakai szállásra bekvártélvozott katonaság élelmezésének terhei teljes egészében a jobbágyokra nehezedtek.30 Másrészt a Rákóczi-szabadság- liarc korai időszakában a kuruc haderő nem is tudta máshogyan biztosítani fennmaradását, minthogy elvette a lakosságtól - elsősorban a jobbágyoktól - a számára szükséges javakat. Ez természetesen nem egy alkalommal vezetett a közkatonák részéről fosztogatásokhoz, míg a egyes főtisztek - kihasználva a kínálkozó alkalmat - vagyonuk gyarapításába kezdtek.31 Harmadrészt az újjáéledő nemesi vármegyéktől vagy városi tanácsoktól követelték az élelem, a takarmány, a ruházat, a fegyver és a lőszer táborba küldését.38 Nem volt ez másként 1704 januárjának közepe és márciusának vége között Kőszeg esetében sem. Nézzük meg tehát, hogy a kijelölt időszakban a kuruc haderő, valamint a kuruc főtiszti kar tagjai közül is kiemelkedő „almáriumnyitógátó” Károlyi Sándor generális megjelenése milyen terheket rótt a szabad királyi város tanácsára és lakóira. Károlyi Sándor generális 1704. január 11-én átkelt a befagyott Duna jegén körülbelül 5000 katonájával a Dunántúlra.33 Kőszeg városbírája, Benők István Kugrovich Mihály nótáriust küldte Bécsbe tájékozódni lehetőségeikről és az udvar elvárásairól az adott helyzetben. Január 15-én a küldött vissza 18
