Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Sill Aba Ferenc: Corvina a Ferences rend gyűjteményében

A Corvin könyvtár első könyvtárosa Galeotto Marzio lett, aki 1465-től élt Budán Mátyás király udvarában. 1526-ig a Corvin könyvtár állománya nagy részben még a helyén maradt, jóllehet eléggé gazdátlanná vált. Amikor a mohácsi csatavesztés után Szu- lejmán pasa bevonult Budára, a könyvtár köteteinek széthordása megkezdő­dött. A még meglévő könyvgyűjteményt Szulejmán - egyéb hadi zsákmánnyal együtt - Konstantinápolyba (ma: Isztambul, Törökország) hurcolta. A művek nagyobb részét a latin és görögből latinra fordított alkotások jelentették, de az eredeti görög és héber nyelvű sem számított ritkaságnak. Napjainkban e könyvgyűjteményből a különböző híres könyvtárakban 216 kötet ismert, or­szágunkban 53 kötet van. Abdul Hamid szultán ugyanis 1877-ben 35 kódexet visszaadott a magyar népnek. Nem került török kézre az a Corvina kötet, amelyet a Szűz Máriáról neve­zett ferences rendtartomány őrzött, és amelyet néhány évtizeden át a szombat- helyi ferences rendházban tároltak. A ferences rendtartomány idős tagjainak elbeszéléséből ismerhettem meg a százados hagyományt, hogy a budai Sándor-palota, amely most a köztársasági ehiök rezidenciája, azon a helyen épült fel, ahol a középkorban a ferences rend- tartomány egyik budai rendháza állt. A rendi hagyomány szerint a rendház szer­zetesei, mivel a királyi vár közelében éltek, látták el a királyi vár személyzetének lelki gondozását. Mátyás király nekik ajándékozta azt az ősnyomtatvány kötetet, amely rendtartomány tulajdonába került és így a török hódoltság idejét átvészelve, az országban maradt. E Corvina kötet leírása8 Nicolaus de Ausmo ferences szerző műve: Supplementum Summáé Pisanellae. Ősnyomtatvány, amely Vendelinus de Spira nyomdájában készült Veneziában, 1473-ban. Kinyomatta IV. Sixtus pápa.3 A 15. század első felében élő ferences tudós átdolgozta Bartholomaeus de Pisa „Summa Casuum Conscintiae” című munkáját. A gyóntatási kézikönyv er­kölcsi kérdéseket, az emberi bűnöket és azok megítélését tárgyalja. Talán éppen e szempontok okán adományozta Mátyás király a ferences atyáknak e kötetet, mert a királyi várban ők végezték a gyóntatást. A török hódoltság idején a ferences rendtartomány vezetősége, a tartomány­főnökség Budáról Pozsonyba (ma: Bratislava, Szlovákia) tette át székhelyét, a Corvina kötetet a pozsonyi rendház könyvtárában helyezték el. Későbbi feljegy­zés olvasható a kötet első díszített lapján: „Conventus Posoniensis.” Csontosi János, a Múzeumi könyvtár segédőre figyelt fel rá 1878-ban a pozsonyi feren­ces rendház könyvtárában.4 Ezt írta: „Kezembe vettem a könyvet, felnyitom, s nem kis meglepetésemre egy latin ősnyomtatványt ismertem fel benne, melynek gyönyörűen festett címlapját egy pápai három koronás címer és Mcityás ki­rály hollós pajzsa díszíti* A kötet első lapját kézi festéssel illusztrálták. Ezen IV. Sixtus pápa és Mátyás király címere látható. Ez a reneszánsz díszítés Ferra- rában készült.0 Mivel Mátyás címerének festése elsötétült, részletei nem látszódnak, a címer leírását közöljük. A négyosztatú címer pajzsán az első részen a magyar címer van, a második és harmadik mezőben a cseh címer oroszlánja látható, 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom