Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére
szágos folyóiratán, a Magyar Asszonyon keresztül a legtávolabbi vidékekre is eljuttathatta eszméit, híreit. Ugyan a korszakban több szervezet is programjába iktatta a magyaros ruha viselését és propagálását, de egyikük sem fejtett ki olyan precízen megtervezett és lépésről-lépésre felépített munkafolyamatot, mint a MANSZ, amely nem csupán viselni akart, de megismerni és készíteni is. Reformtörekvéseik kezdetben tájékozatlanságban és kétségbeesésben gyökereztek és általános útkeresésben nyilatkoztak meg, amelyet egyfajta merev megrögzöttség, naivitás, lelkesedő báj, álomszerű köd lengett körül, s amely amatőrizmust és műkedvelést feltételezett, ám mindez hamarosan kiegészült professzionális divattervezők, iparművészek, néprajzkutatók és ipariskolai tanárok hathatós munkájával. Í gy vélem tehát, hogy a konzervatív értékrendhez a két világháború közt mindvégig lojális MANSZ - az általa definiált énképéhez hűen - csaknem negyed századon át tartotta magát abbéli vállalt kötelességéhez, hogy minél szélesebb körben propagálja a nemzeti viseletét. .JEGYZETEK 1 Undi Mariska: Divatkrónika. = A Magyar Asszony Divatlapja (továbbiakban: MAD), 1981. 1. sz. 8. p. 2 F. Dózsa Katalin: Budapest - Divatváros. A magyar divattervezés rövid története. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 86. Szerk. Szvoboda Dománszky Gabriella. Bp., 1997. (továbbiakban: F. Dózsa, 1997.) 96. p. a F. Dózsa Katalin: A Muskátli című kézimunkaújság és a magyaros öltözködési mozgalom az 1930-as években. = Ethnographia, 1989. 1-4. sz. (továbbiakban: F. Dózsa, 1989.) 330. p. * MAD, 1981. 1. sz. 8. p. 5 Varga Virág: A (hős)nőiség megkonstruálása. Jegyzetek Tormav Cécile Bujdosó könyvéhez. In: XemCsakXem elektronikus tudományos folyóirat. 8011/1. http://nemcsaknem.hu/ aloldalak/pdíVargatormay.pdf (továbbiakban Varga, 3011.) 3. p. (Megtekintve: 3011. december 15.) e Röviddel aztán, hogy a Károlyi kormány 1918. évi I. néptörvényében bevezette Magyarországon a - 24. életévüket betöltő, legalább 6 év7 óta magyar állampolgárságot viselő, ími-olvasni tudó - nőkre is kiterjedő választójogot. Simándi Irén: Küzdelem a nők parlamenti választójogáért Magyarországon, 1848-1938. Bp., 3009. 140. p. 7 Magyar Országos Katolikus Xőszövetség, Magyar Országos Protestáns Xőszövetség, Szociális Missziótársulat. 8 M. Kovács Mária: A magyar feminizmus korszakfordulója. = Café Babel, 1994. 11-12. sz. 183. p. 0 A MAXSZ kormányhoz való közelsége nemcsak tartalmi, hanem személyes okokra is visszavezethető, hiszen a MAXSZ nagyasszonyok többnyire jelentős politikai befolyással bíró férfiak feleségei voltak vagy7 azokkal szoros kapcsolatot tartottak fenn. Közismert, hogy a szövetség hivatalos patrónusa a kormányzó felesége volt. Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter neje sokáig vezette a MAXSZ központi kulturális bizottságát. Raffay Sándor evangélikus országos püspök hitvese a szövetség nemzetvédelmi bizottságát irányította. A személyes összefonódást mutatja, hogy a MAXSZ vezetőségének tagjai nemesek vagy nagypolgári asszonyok voltak. A csatlakozott egyletek tagjai pedig nagyvészt vidéki asszonyokból, keresztény7, konzervatív értelmiségi körökből szervezték tagjaikat. Papp, Claudia: „Die Kraft der weiblichen Seele”. Feminismus in Ungarn, 1918-1941. Münster, 3004. (továbbiakban: Papp, 2004.) 208-209. p. (Schriftenreihe der Stipendiatinnen und Stipendiaten der Friedrich-Ebert-Stiftung; 25.) Az állami dotációkról továbbá: Kollarits Krisztina: „Maroknyi 72
