Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tóth Anna Judit–Tóth Endre: Verancsics Antal Sárváron és Szombathelyen, 1550-ben
kor Nádasdy Kanizsay Orsolyával való házasságáig János király pártján állt, éppen diplomácia utazásokkal töltötte. December 4-én Bécsben keltezte levelét34 Sárvárra Perneszich Györgyhöz,35 Nádasdy főemberének, amelyben érkezéséről tudósítja. December 10-én már Sárvárról datált testvérének, Jánosnak.30 Ezt követően 1550. február 24-ig, amikor utolsó levelét keltezte, 16 levele maradt, amelyeket Sárvárról írt. Március 5-én újra Bécsből küldött levelet Révay Ferencnek.37 A levelek dátumsora érdekesen változott: az első hét levélben a keltezés helye „Sarvarii”, a következő tucatnyi levelet „Sárvári. Ex Pannónia Superior” keltezte: talán római értelemben használta az elnevezést, mert a császárkorban Sárvár területe valóban oda tartozott. Ugyanis Ptolemaios-térkép alapján (munkáiban többször is hivatkozik Ptolemaiosra) ismerte Pannónia Inferior fekvését, vagy legalább is tudta, hogy a Szerémség- ben fekvő római helynevek Inferiorban vannak.88 Verancsics első fennmaradt bécsi levelét 1549. november 13-án Bomemisz- sza Gergelynek19 írta, amelyben tájékoztatja, hogy Nádasdy Tamás meghívására Sárváron fog időzni. Ki volt ez, a levél hangneméből hozzá közel álló Bornemissza Gergely, és főleg miért nevezi apatársának (compater)? Gondolhatunk-e az egri Gergely deákra, akivel néhány' évvel később Sztambulban valóban ösz- szehozta a sors? Aligha. Gergely' deákot a törökök 1554 októberében elfogták,41 és november 1-jén már a budai basa tömlöcének a foglya, ahol aznap végrendelkezett, mert megtudta, hogy' Konstantinápolyba (ma: Istanbul, Törökország) viszik.41 1554 őszén Verancsics is követként Sztambulban tartózkodott. A foglyok érkezéséről és Bornemissza sorsáról levélváltások történtek az uralkodó és a magyar követek, Zay Ferenc és Verancsics között. 1555 júliusában Bomemisz- sza a követek segítéségét kérte, mert ellátásuk a fogságban kétségbeejtővé vált. Ezekben a levelekben a követek Bornemisszát mindig Gregorius Litteratus-nak nevezik,48 és a fogalmazás hangneméből nem érződik, hogy ez a Bornemissza Gergelye lenne Verancsics conpatere. Ahmed basa nagyvezér (1552-ben az egri ostrom együk vezetője) Bornemisszát néhány' nappal korábban, mint ahogy' ő is megkapta a szultántól a sely'emzsinórt (1555. szeptember 28.), felakasztatta.43 Az a Bornemissza Gergely', akihez Verancsics 1549-ben levelet küldött, azzal az egykori budai polgárral azonos, akit I. Ferdinánd 1549. március 3-án megbízott a gimesi (ma: Jelenec, Szlovákia) és komjáti (ma: Komjatice, Szlovákia) prefectusi, várnagyi feladattal.44 Sugár István felvetette, de bizonyíthatónak nem tartotta a gimesi várnagy és az egri Gergely' deák azonosságát.45 Valóban nem ugyanarról a személyből van szó, noha kronológiáikig az azonosság lehetséges lenne. A gimesi várnagy' azzal a Bornemissza Gergellyel azonos, akihez Verancsics az első bécsi levelét írta. Ebben a levélben éppen a kinevezésről van szó, ami miatt Bornemissza elhagy'ta Bécset; noha Verancsics szerette volna, de nem sikerült találkozniuk. Ez a Bornemissza Gergely' az a budai tanácsos, aki társaival 1541. június 14-én megkísérelte a Budát ostromló Wilhelm von Roggendorf bárónak átadni a várat, de a terv kudarcot vallott, ezért elmenekült.40 Bécsbe jutva aulicus lett.47 Verancsics 1539-ben budai prépost lett, és ott is lakott. Verancsics ekkor találkozhatott Bornemisszával, ekkor ismerke8
