Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére

világosságunkból ragyogó tüzet teremtünk”. Magyar asszonyok részvétele az ellenforradalomban és a Trianon elleni harcban. = Trianoni Szemle, 2010. 4. sz. 72-73. p.

10 Pető Andrea: Kontinuität und Wandel in der ungarischen Frauenbewegung der Zwischenkriegsperiode. In: Feminismus und Demokratie. Europeaische Frauenbewegung der 1920er Jahre. Hrsg. Ute Gerhard. Königstein, 2001. 139-140. p., 151. p.

11 Szapor Judit: A magánszférából a politikai közéletbe: a női politizálás története a kezdetektől 1945-ig. In: A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. Szerk. Palasik Mária. Bp., 2007. 143. p.

18 A szövetség megalakulásának alapvető célja volt, hogy az összefogott nőegyesületek a képviselőválasztásokon garantálják a keresztény-nemzeti szellem diadalát. Ennek érdekében a MAXSZ ki is adott egy füzetet, amelyben részletesen elmagyarázták a választási szabályokat, rendelkezéseket és minden egyéb teendőt. Lásd: Politikai káté a magyar nők számára. Bp., [1921.] 8 p. A MAXSZ tulajdonképpen a politikai jogokkal bíró nőtársadalmat kívánta tömöríteni és irányítani. Erről részletesebben: A MAXSZ politikai osztálya. = A Magyar Asszony (továbbiakban: MA), 1922. 11. sz. 9. p.

1:1 Papp, 2004. 204-205. p.

14 A Magyar Asszonyok Tízparancsolata. = MA, 1921. 10. sz. 3-4. p. Később ugyanez: Tormay Cecile tízparancsolata a magyar asszonyokhoz. = MA, 1939. 3. sz. 49. p.

>s Papp, 2004. 206. p.

10 [Tormay Cecile]. = MA, 1922. 2. sz. 29. p.

17 A MAXSZ politikai osztálya. = MA, 1922. 11. sz. 9. p.

18 Papp, 2004. 207. p.

10 Tudnivalók a Magyar Asszonyok Xemzeti Szövetsége Társadalmi Központi Gyermekvédő Men- helvbizottságának hivatásáról, ennek szerveiről és feladatáról, a társadalmi pártfogói munkáról, a pártfogó részletes teendőiről és tevékenységéről, a menhely- és telepbizottságok szervezéséről, valamint a MAXSZ társadalmi gyermekvédelmi tevékenységének az állami és az önkormányzati szervekkel való összeköttetéséről. Bp., 1929. 16 p.

80 A Magyar Asszonvok Xemzeti Szövetsége 1925. évi nőnevelési kongresszusa. Bp., [1926.] 32 p. '

81 Gömbös Gyula kormánvrakerültét követően a Xemzeti Egység Pártjában külön nőcsoportokat alakítottak. Vonyó József: Xői szerepek a Xemzeti Egység Pártjában, 1932-1939. In: Szerep és alkotás. Xői szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Szerk. Xagy Beáta; S. Sárdi Margit. Debrecen, 1997. (továbbiakban: Xagy - S. Sárdi, 1997.) 279-289. p.

88 Papp, 2004. 219-222. p.

88 Varga, 2011. 1-8. p.

84 Sipos Balázs: „Asszonyfejjel férficélokért...” Olvasatok és ábrázolások egy újkonzervatív korszakról. In: Házastárs'? Munkatárs'? Vetélvtárs'? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Szerk. Palasik Mária, Sipos Balázs. Bp., 2005. 18. p.

85 Pető Andrea: „Minden tekintetben derék nők”. A nők politikai szerepei és a nőegyletek Magyarországon a két világháború között. In: Xagv-S. Sárdi, 1997. 272-275. p.

8<i Gyurgyák ,János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Bp., 2007. 295. p.

87 Raffay Sándor: A magyar nő hivatása. In: MAXSZ Almanach az 1920-ik évre. Bp., é. n. (továbbiakban: MAXSZ Almanach) 64-66. p.

88 Klebelsberg Kunó: A magyar asszony a világháború után. In: MAXSZ Almanach, 23-27. p.; Teleki Pál: Mit várunk a magyar nőtől'? In: MAXSZ Almanach, 73-74. p.

8!) D.N.M.: Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok. = MA, 1925. 9. sz. 321-322. p.

80 Gina Lombroso: Xőhöz illő hivatáskörök. A nő találékonysága. Ford. Moravcsik Gvuláné. = MA, 1927. 6. sz. 167-169. p.

81 „Egyszer Zrínyi Ilonának, Lorántffv Zsuzsannának, Szilágyi Erzsébetnek, másszor Rozgonvi Cicellének, Kanizsai Dorottyának vagy Teleki Blankának nevezték, de mindig és mindenkor az