Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tóth Anna Judit–Tóth Endre: Verancsics Antal Sárváron és Szombathelyen, 1550-ben
ADATTÁR TÓTH AA\A JUDIT - TÓTH IlAIHÍi; VERANCSICS ANTAL SÁRVÁRON ÉS SZOMBATHELYEN, 1550-BEN „Zápolya öldöklő századja” nemcsak szenvedést és halált, intrikát és gyilkosságokat hozott a három részre szakadt országnak és többféle hiten és pártálláson élő népe számára. Ekkor gyülekeztek a humanisták Radéczy István püspök nevezetes pozsonyi (ma: Bratislava, Szlovákia) hársfája alatt,1 verseltek Gyulafehérváron (ma: Álba Iulia, Románia), Sárváron, az ármálisok indoklásának általános részében mitológiai alakokat és régiségtani ismereteket írtak,2 és ekkor fogalmazta meg Verancsics Antal az Erdély-Tündérkert ősváltozatát.3 Aligha lehetett máskor Verancsics mozgalmas életében olyan több hónapos, nyugodt időszak, mint amilyet 1549-1550 fordulójának telén Sárváron, országos feladatok nélkül, Nádasdy Tamás vendégeként békében eltöltött.4 Verancsics néhány hónappal korábban befejezte szolgálatát Gyulafehérváron és végleg búcsút mondott Izabella királyné udvarának. Sárvári tartózkodása Nádasdy Ferenc udvarában, minden bizonnyal a pihenés ideje volt. Várakozás arra, hogy főúri pártfogója előkészíti és kieszközli szolgálatba lépését a királyi Magyarországon. Verancsics Antal abban szerencséltet bennünket, hogy azok közé a 16. századi érsekek, humanista tudósok közé tartozik, akik levelezésének nagy része - saját és unokaöccse, Faustus gondoskodásának köszönhetően - nemcsak fennmaradt, hanem ki is adták.5 Már 150 éve olvashatók, de hosszú ideig valójában csak az életrajzi adatok számára hasznosították.0 Első életrajzát unokaöccse, Mihály testvérének a fia, Faustus állította össze.7 A már korábban kiadott levelei3 alapján Podhradszkv József írt életéréről,9 majd a 12 kötetben kiadott munkáihoz és leveleihez Szalav László10 és Wencel Gusztáv adott bevezetéseket.11 Bővebb és részletesebb életrajzát Sörös Pongrác állította össze a mára méltánytalanul szinte az ismeretlenség homályába süllyedt Magyar Sión című folyóirat 1897-1898. évi évfolyamaiban, öt folytatásban.12 Sörös munkája 1898-ben önálló kötetben is megjelent.13 Néhány további munka foglalkozott még Verancsics pályafutásával, bővítve életrajzi és kortörténeti ismereteinket.14 Verancsics történeti munkáinak értékelése hosszú ideig váratott magára, amíg Baitoniek Emma posztumusz könyve a 16-17. századi történetírókról 1975- ben vált elérhetővé.15 Újabban Verancsics személye ismét előtérbe került,10 és Gál-Mlakár Zsófia jóvoltából több tanulmány is készült róla.17 5
