Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére
MlltllM KKIS//TLVA IDENTITÁS ES DIVAT- A MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE NOKEPE ES A MAGYAROS VISELET KAPCSOLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZEREZET SZOMBATHELYI CSOPORTJÁNAK MŰKÖDÉSÉRE BEVEZETŐ „A Divat, ez a titokzatos zsarnok, mely az emberi gyarlósággal egyidős volt és lesz, az újság ingerlő varázsával mindig az idegen felé csábított. Mellőztük, lenéztük érte a magunkét, a jót, a szépet is. Csodás hatalma mindenre kiteijedt. Uralkodott otthonunkban, a társaságban, külső és belső „én'-ünkön, szokásainkon, érzéseinken. Vakon hódoltunk neki és idegen bálványoknak áldoztunk mindenben. Eszméljünk testvéreink! Ezentúl másként kell lenni! Bánatos gyászoló Hungária, szenvedő Édesanyánk! Hűséges és szerető gyermekeid, a magyar asszonyok és leányok - íme - Eléd hozzák ezt a bűvös tündért és szolgálatodba állítják őt egész kíséretével. A fáradhatatlan találékonyság. a szeszélyekben kifogyhatatlan Változatosság és a furfangos Ügyesség segítőink lesznek abban a nagy munkában, mellyel ki kell küzdenünk azt, ami szívünk- lelkünk minden vágya, minden törekvésünk célja, hogy megint a régi légy drága Hazánk - a nagy. - a hatalmas, - a dicső Hungária. ”* - fogalmazta meg Undi Mariska, az első magyar ruhatervezőnő2 a magyar asszonyoknak és leányoknak a magyaros ruhadivat felélesztése érdekében folytatott impulzív, áldozatkész, nemzetépítő szerepét. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (továbbiakban: MANSZ) folyóiratának, a Magyar Asszony Divatlapjának 1921-es karácsonyi számában - a magyaros divat xíttörő tervezőjének' szenvedélyes hangvételű programja mellett - a MANSZ legfőbb patronusa, Horthy Miklósné üzenete is olvasható: ,A magyar faj csak magyarsága öntudatában támadhat fel. Hímezzük bele ezt az öntudatot a viseletűnkbe is. Tükrözzük bele a subarózsától a kardpengéig mindenbe, amit kezünk alkot."* A divatlap első számának két prominens „névadó arca” által megfogalmazottak azt sugallják, hogy a divat korántsem marginális, önmagában álló kérdés a korszakban, hanem funkciója, kifejező szerepe van a konzervatív, keresztény-nemzeti eszme által preferált nőalakok megjelenítésében, a „társadalmilag megírt testek megalkotásában”.s Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a MANSZ keretein belül meghirdetett, magyaros stílust propagáló program miként bontakozott ki a két világháború közti időszakban. Azaz a konzervatív diskurzus szövetség által közvetített aktív nőképe hatására a „magyar asszonyok” - különösen a szervezet szombathelyi csoportjának tagjai - a tradicionális keretek közt értelmezett textilművességen keresztül, iparművészek és néprajzkutatók bevoná
