Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 2. rész. – Széchényi Pál gróf apáti és Erdődy György gróf vörösvári uradalma
földesúrnak nincs birtoka, az első háromban mind a földesúrnak, mind a jobbágyoknak vannak szőlőterületei. Közöttük a bándoli a legjobb bor, ugyanolyan mint a jó rohonci.*0 E szőlőket nagyon szorgalmasan [és] rendesen művelik, azokat jégzivatar gyakorta károsítja. Az uradalom erdői - amelyek nem úgy. mint a szép gyepüfüzesi erdőség, amely egy összefüggő) terület - több, egymástól teljesen elkülönült erdőrészből állnak, és összesen 4053 hold 666 négyszögölt - holdanként 1200 négyszögölt számolva47 - tesznek ki. Közöttük a bándoli erdő a legnagyobb és legszebb, 1987 hold 37 négyszögölt foglal magában. Öthatod részben blikkből (fagus sylvatica). és egyhatod részben tölgyből áll. A többi erdő bükköt, erdei fenyőt és lucfenyőt tartalmaz, mindegyik erdészetileg szabályozott és megkímélt. Az állatkert 798 hold 973 négyszögöl nagyságú, és körös-körül jól bekerített. Dámszarvasok és őzek találhatók benne. Az erdei vadállomány őzekből, nyulakból és foglyokból áll. Két tóban szép pontyok vannak, amelyeket minden harmadik évben lehalásznak. Vörösváron a Pinkáin van egy háromkerekes uradalmi lisztmalom egy fűrészmalommal, és egy másik háromkerekes malom a Nagyszék patakon,48 továbbá, három másik malom, mindegyik egykerekes, a kis hegyi patakok mellett, amelyekben pisztrángok élnek. A vörösvári majorban található szecskavágógép, burgonyavágó- és burgonyamosógép. továbbá trágyalé továbbítására alkalmas csőkút. Nem mindenhol talál az ember a gazdaságban olyan rendet, tisztaságot és célszerű gondosságot, mint amilyet láttam és megfigyeltem mind Vörösváron, mind pedig Erdődy György gróf valamennyi gazdaságában: a majorság minden részében, az istállókban, az állattartásban és -ápolásban, a takarmány gépekkel történő elkészítésében, annak tárolásában, fel- és szétosztásában, a tej kezelésében, valamint a vaj, a zsír és a sajt elkészítésében. Kiváltképpen figyelemreméltó Vörösváron az a nagy cséplőgép, amelyet egy külön ahhoz emelt épületbe állítottak be, és egy, a Pinka vize által meghajtott kerékkel működtetnek. Egyszerre csépeli a belehelyezett kévéket, különválasztja és tisztítja a szemeket, és kidobálja a szalmát. Hat napszámossal naponta 70-80 keresztet49 kicsépel, és teljesen megtisztított gabonát biztosít. Hány cséplő szükséges ahhoz, hogy ezt a mennyiséget egy nap kicsépelje és megtisztítsa? Vagy milyen hosszú ideig tart kevésszámú cséplőnek ezt elvégezni? Mennyibe kerül a bér és az ellátás? Vagy mekkora veszteség a gabona cséplésekor, figyelemmel a magas gabonaárakra? Jó és célszerű szerkezet működik a cséplőgépben, feltűnő és gyönyörködtető látni, ahogy dolgozik. E cséplőgépet az alsó-stájerországi Fehringben élő Pretl nevű lakatosmester csinálta és állította fel, aki egy ilyen gépet a stájerországi Burg óban™ lévő Batthyány grófi uradalomban is készített. A környéken Batthyány Miklós gróf1 Pinkafőn, a Pinka mellett és Batthyány József Emánuel grófi* Alsólövőn.™ a Nagyszék [-patak] mellett rendelkezik hasonló cséplőgéppel. amelyeknek sok előnye van az állati erővel meghajtott cséplőgépekkel szemben. amelyek létesítési költségei több év alatt térülnek meg. Semmi esetre sem vagyok hajlamos korunk gépei, még kevésbé azok eltúlzott elterjesztése mellett szót emelni. A számos dolgozó néposztálynak elegendő foglalkozásra, munkára van szüksége, nem lehet tőlük a kereset 41
